Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

I V Tartalommutató. Cselekvőképesség. Lap 151. I. Az aránytalanul csekély ellenérték fejében történő joglemondás pedig a kapott vagy kikötött ellenértéket meghaladó érték erejéig ingyenesnek tekintendő és arra a gyámi törvény 113. §-ának utolsó bekezdése alkalmazandó. — II. Ha azonban az, akinek a terhére kiskorúságában ilyen joglemondás történt, olyan időben, amikor nagykorúságát már elérte és azokról a körülményekről, amelyek a megtámadásra jogos okul szolgálhatnának, már tudomást szerzett, gyámjának a joglemondást tartalmazó nyilatkozatát akár saját kifejezett nyilatkozatával, akár erre ráutaló egyéb magatartásával jóváhagyta, akkor az ekként jóváhagyott jognyilatkozatot többé meg nem támadhatja. -— III. A gyám jognyilatkozatának a jóváhagyására utaló magatartásnak kell pedig tekintetni különösen azt, ha az. akinek a hátrányára kiskorúságában ez a jognyilatkozat tétetett, a megtámadható ügylet alapján neki járó szolgáltatást nagykorúságának az elérése és az ügylet megtámadására jogos okot szolgáltató körülményeknek a tudomására jutása után jogfenntartás nélkül elfogadja. (P. I. 1747/1932.) 150 Házassági köteléki jog. Házasság érvénytelensége ; nem létező házasság. 49. I. A házasfél a házasságot megtévesztés címén minden meglevő, vagy hiányzó olyan lényeges személyi tulajdonság alapján támadhatja meg, amelyről a házasfelek egyéniségére és életviszonyaira való tekintettel alaposan feltehető, hogy azok ismerete mellett a házasságot meg nem kötötte volna. — II. Ilyen ok, ha a nő elhallgatta, hogy házasságon kívül gyermeke volt (P. III. 3037/1932.) 42 89. A házasulandó feleket nyílt közlési kötelezettség terheli a másik házastárs által külsőleg nem észlelhető betegségre nézve (P. III. 3045/1932.) 86 145. Vélt házasságról csak a polgári tisztviselő előtt kötött házassággal kapcsolatban lehet szó (P. III. 5293 1932.) 142 Házasság megsz tí nése. 4. Ha a nem vétkes nő a névviseléshez való akaratát a bontóperben nem nyilvánítja ki, a névviseléshez való jogát elveszíti (P. III. 4288/1931.) 4 7. Ha a házasságot felbontó külföldi ítélet Magyarországon érvénytelen és a felek az együttélést helyreállítják, az együttélés újabb megszakadása esetében beállanak mindazok a következmények is, amelyeket a jog az esetre szab neg, ha a fennálló házassági kötelékben való egvüttélés megszakíttatik (P. III. 1806/1932.) * 7 48. I. A férjnek, mint a család fejének joga van ahhoz, hogy az igényeinek megfelelő lakást szabadon választhassa meg. — Ha azonban a feleségével bírt közös lakás elhagyására jogos oka nem volt. az alperestől méltányosan csak az olyan lakásba való követést követelheti meg, amely a zavartalan