Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvény túr. 25 Indokok : A csatolt hagyatéki iratokból megállapítható, hogy S. Dániel és neje F. Ernesztina az 1918. évi augusztus hó 19-én kelt közjegyzői okiratba foglalt kölcsönös és viszonos végrendeletükben, valamelyikük elhalálozása esetén, a túlélő házastársat nevezték ki összes vagyonuk kizárólagos örökösévé. Megállapítható ezekből az iratokból az is, hogy az említett végrendelet kiállítása után, F. Ernesztin elhalt s a hagyatékának a tárgyalásán az örökösök közt olyan megállapodás létesült, amely szerint S. Dániel gyermekei javára, a végrendeleten alapuló öröklési jogáról lemondott, azonban a hagyatékra vonatkozóan fenntartotta holtiglani haszonélvezeti jogát s azt a korlátozást kötötte ki, hogy gyermekei a reájuk szálló anyai vagyont az ő életében meg nem terhelhetik, el nem idegeníthetik. A hagyatéki iratok s az ugyancsak csatolt telekkönyvi kivonatok szerint a hagyaték e megállapodás értelmében adatott át az örökhagyó gyermekeinek, köztük dr. S. Ernőnek is, s a hagyatéki ingatlanok tulajdonjoga ily hagyatékátadó végzés alapján kebeleztetett be az örökhagyó gyermekei javára, az atya : a S. Dániel holtiglani haszonélvezeti jogánali s a javára kikötött elidegenítési és terhelési tilalomnak egyidejű telekkönyvi bekebelezése, illetve feljegyzése mellett. E tényállásból következik, hogy S. Dánielt a felesége hagyatékát tevő ingatlanok állagára, az egyébként meg nem támadott végrendelet alapján, öröklési jog illette meg s azok tulajdonjoga csupán azért nem kebeleztetett be javára és vált a hagyatéki bírósági átadó végzés alapján gyermekei telekkönyvi tulajdonává, mert ő öröklési jogáról a fentiek szerint lemondott. Ily esetben azonban az elidegenítési és terhelési tilalom,— a S. Dánielt a végrendelet értelmében megillető és általa az öröklési jogról történt lemondás folytán gyermekeire átruházott hagyatéki ingatlanokra — a 30. sz. elvi határozat indokolásának 1. éS 2. pontja értelmében érvényesen volt kiköthető, mert az a S. Dániel átruházónak a tilalmas ingatlan állagára vonatkozó, a lemondás ajándékozási jellegére alapítható, esetleges igényének biztosítását célozza. Téves álláspontra helyezkedett ennélfogva a másodbíróság, amidőn S. Ernőt illető jutalékra S. Dániel javára feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat hatálytannak, vagyis olyannak tekintette, amely a jelzálogjognak dr. S. Ernő ingatlanjutalékára történő bekebelezését nem gátolja. == Az elidegenítési tilalommal biztosított követelés lehet esetleges (virtuális) is : Szladits, Dologi jog, 60 oldal. Mégis, ezt a 74. T. Ü. H. szerint a telekkönyvben ki kell tüntetni. Azt, a T. Ü. H.-ban ugyancsak említett lehetőséget, amikor a tilalom, a bejegyzés tárgyának jogi természetében benne