Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

26 Magánjogi Döntvénytár. foglaltatik, az uralkodó felfogás csak a dologi váromány eseteire vonatkoztatja. Ha az átruházó az ajándékozásból eredhető igényét (pl. visszakövetelés hálátlanság, beneficium competentise címén) biztosítani kívánja, ezt —• a 74. T. Ü. H. szoros értelmezése mellett — csak dologi váromány alakjában tehetné. A fenti döntés, kiterjesztő értelmezéssel, lehetővé teszi az elidegenítési tilalom feljegyzését is. 26. Ha a telekkönyvi bejegyzést elrendelő végzést az támadja meg felfolyamodással, akinek javára az ingatlanon elidegenítési tilalom van feljegyezve, a bíróság a felfolyamodási jogosultság szempontjából vizsgálni köteles, hogy az elidegenítési tilalom feljegyzése érvényesen történt~e ? (Kúria 1932. dec. 21. Pk. V. 512/1932. sz.) Indokok : A felfolyamodással élő a másodbíróság végzésének azt a rendelkezését támadta meg, amely helyet adott M. Ferenc eladó ama kérelmének, hogy a jelzálogjog a feltüntetett vételárhátralék erejéig a felfolyamodással élő tulajdonostársainak az illetőségeire 15 nap alatti igazolás kötelezettsége mellett előjegyeztessék. Az a tény, hogy a felfolyamodással élő tulajdonostársainak a jutaléka a másodbírói végzés alapján jelzálogjogi előjegyzéssel terheltetett, a felfolyamodással élőnek tulajdoni jutalékát nem érinti, mert az ő tulajdoni jutalékára a jelzálogjog előjegyzés ki nem terjed. Pusztán tulajdonostársi minőségében, tehát a támadott jelzálogjog előjegyzés elleni felfolyamodás joga annál kevésbbé illeti meg, mert a közvetlenül érdekelt eladók és a jelzálogjog előjegyzéssel terhelt társtulajdonosok a jelzálogjog előjegyzést elrendelő végzést felfolyamodással meg nem támadták. További kérdés az, hogy a felfolyamodás joga megilleti-e felfolyamodással élőt ama tény alapján, hogy a f-i 2590. számú betétben C 10. alatt fel van jegyezve, hogy az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdonrész a vételárhátralék kiegyenlítésétől számított egy gazdasági évig a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül el nem idegeníthető. Ha, és amennyiben ez a feljegyzés joghatályos, úgy az a felfolyamodással élő, mint tulajdonostárs javára a telekkönyvi eljárásban figyelembeveendő elidegenítési és egyúttal terhelési tilalmat is állít fel, mert a terhelés lényegileg elidegenítést foglalt magában. Ebben az esetben a másodbíróság által elrendelt előjegyzés a felfolyamodással élőnek érvényes nyilvánkönyvi jogát sérti, miből viszont okszerűen következik, hogy az elidegenítési tila-