Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvénytár. 15 háborítás érte, az alperesnek vétkes mulasztására lehet visszavezetni. Az kétségtelen, hogy a felperest karja eltörése miatt kár érte. Az anyagi jog érteimében pedig, aki másnak jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen megsérti, köteles a sértettnek ebből eredő kárát megtéríteni. Mindezekre tekintettel, alapos a felperesnek arra nézve felhozott panasza, hogy a fellebbezési bíróság az anyagi jog ellenére járt el, amidőn a felperest keresetével elutasította azon az alapon, hogy az alperest kártérítési felelősség nem terheli. A kir. Kúria ezért a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta ós az alperes kártérítési kötelezettségét megállapította. = A lépcső behintése a háztulajdonosnak nemcsak a bérleti szerződésből folyó kötelessége, hanem annak gondatlan elmulasztásával egyúttal magánjogi tiltott cselekményt is követ el. 16. A géppel való szecskavágás veszélyes üzem s ebben a tekintetben a kézierővel és lóval hajtott gépre nézve különbséget a bírói gyakorlat csak annyiban tesz. hogy a gépnek lóval való hajtása esetében a veszélyességet különösen kiemeli. (Kúria im gzept- 9 p m 8266/Í980^5 Indokok : (. . . Mint a fejben . . .) Az a tény, hogy az alperes a szecskavágógépet a lakásának és az iskolának közös udvarán nem zárható színben tartotta és ott végeztette a szecskavágást is, kétségtelenné teszi, hogy megkönnyítette az iskolába járó gyermekeknek, hogy akár kíváncsiságból vagy pajkosságból, akár pedig más okból a szecskavágógéphez menjenek és a szecskavágásban segédkezzenek, amint ez a meg nem támadott tényállás szerint az 1927. március 26-ikát megelőző időben is tényleg megtörtént, sőt kétízben az is megesett, hogy két gyermeket eközben baleset is érte. A felperesnek a géphez való jutását és a szecskavágásban való segédkezést elősegítette az is, hogy az alperes, amint felülvizsgálati kérelmében maga is előadja, nem is tette kötelességévé a szecskavágást eszközlo F. Árpádnak, hogy a gyermekeket ne engedje a géphez. Ezek a tények magukban is alkalmasak annak a megállapítására, hogy a hivatásánál fogva a gyermekek felügyeletével megbízott tanító alperes terhére, a kiskorú K. Jánost ért baleset megtörténésében, gondatlanság terheli. Ezt nem szünteti meg az alperes által állított az a tény, hogy több gyermeket megfenyegetett azért, mert a géphez men-