Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

100 Magánjogi Döntvénytár. tott vasúti szolgálati rendtartás 34. §-a, amely a magánjogi igények érvényesítése szempontjából a polgári bíróságot csak annak megvizsgálására jogosítja, hogy a szolgálatból való elbocsátása ennek a törvénynek ellenére történt-e. Ez pedig kétségtelenül csak annak vizsgálatát jelenti, hogy az elbocsátás a törvényesen meghatározott fegyelmi szabályok ellenére történt-e, de a törvény nem jogosítja fel a polgári bíróságot arra, hogy a le nem folytatott vagy szabálytalanul lefolytatott fegyelmi eljárást maga pótolja, és a saját hatáskörében bírálja el, vájjon a fegyelmi vétség tényálladékát kimerítő cselekmények valóban elkövettettek-e, és hogy azokra nézve az elbocsátás megfelelő büntetés volt-e. Az eddig kifejtettekkel ellenkező álláspont oda vezetne, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása vagy mellőzése teljesen a munkaadó önkényétől függne, ami pedig a fegyelmi jog garanciális természetével merőben ellenkeznék, és különösen ellentétben állana a jogszabályokon vagy szerződésen alapuló fegyelmi eljárásnak való alávetés alapelveivel. Az elbocsátási okok megvizsgálásának a polgári bíróság hatáskörébe vonásáról tehát csak ott lehet szó, ahol a fegyelmi eljárás lehetetlenné vált, de a magánjogi igényeket mégis el kell bírálni. Ilyen esetek pl. ha az alkalmazott elmebetegsége vagy elhalálozása miatt ellene a fegyelmi eljárást lefolytatni nem lehet, de az alkalmazott gondnoka, illetőleg örökösei által támasztott magánjogi igények szempontjából szükséges annak az eldöntése, hogy az elbocsátás jogos volt-e, vagy jogos lehetett volna-e. A felek rendelkezési szabadságából folyik, hogy az alkalmazott a fegyelmi eljárás mellőzésébe kifejezetetten vagy ráutaló magatartással belenyugodhatik. Ebben az esetben nincs akadálya annak, hogy az elbocsátás jogosságának összes tény- és jogkérdéseiben a polgári bíróság döntsön. Ha a szabályszerűen meghozott fegyelmi határozat ellen a szolgálati szabályzat újrafelvételt enged és a fegyelmi szerv az újrafelvételt szabályellenesen megtagadta, a dolog természeténél fogva a polgári bíróságnak kell megvizsgálnia, vájjon az újrafelvételi kérelemben felhozott új bizonyítékok az alapeljárásban hozott fegyelmi határozat megváltoztatására alkalmasak-e. A fegyelmi szervnek szabályellenes eljárásával szemben ugyanis az alkalmazott jogvédelmet csak ily módon nyerhet, és csakis ezen az úton lehet a jogerős fegyelmi határozattal szemben megállapítani, hogy az újrafelvétel, ha azt szabályszerűen lefolvtatják, sikerre vezetett volna-e vagy sem. (P. II. 8828/1930., P. II. 982/1932.).