Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)
Magánjogi Döntvénytár. 99 érdemleges eldöntésére befolyást gyakorolható lényeges szabályai megtartattak és a fegyelmi határozatban megállapított cselekmények olyanok, amelyek miatt az alkalmazottat a fegyelmi szabályzat értelmében az elbocsátás büntetésével lehet sújtani, akkor az alkalmazott a polgári bíróság előtt az elbocsátás tényéből magánjogi igényt nem érvényesíthet. Az előrebocsátottakból folyik azonban az is, hogy ha a polgári bíróság azt állapította meg, hogy a fegyelmi határozatot nem illetékes fegyelmi szerv hozta, vagy hogy az eljárásnak lényeges szabályai megsértettek, vagy ha olyan cselekmény miatt mondták ki büntetésképpen az elbocsátást, amely a szolgálati vagy fegyelmi szabályzat értelmében nem minősül elbocsátással büntethető szolgálati vétségnek : akkor hiányzik a szolgálati szabályzatban előírt szabályszerű fegyelmi eljárás és határozat, és ezért arra a munkaadó jogokat nem alapíthat. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a munkaadó a szolgálati szabályzat rendelkezései ellenére egyáltalában nem folytatott le fegyelmi eljárást, hanem az alkalmazottat rögtönös hatállyal fegyelmi eljárás nélkül bocsátotta el. A kir. Kúriának az I. B. alatt ismertetett két határozat meghozatala előtt évtizedeken át az volt az állandó gvakorlata (V. 39/1905., P. II. 2876/1924., P. II. 2831/1924., P. II. 3499/1925., P. II. 1424/1930., P. II. 3311/1930.), hogy a fegyelmi eljárásnak az ügy érdemi eldöntésére befolyást gyakorolható lényeges szabálytalansága vagy teljes mellőzése azzal a következménnyel jár. hogy az elbocsátás okának a szolgálati szabályzatban előírt módon való megállapítása hiányában a munkaadó a polgári bíróság előtt a fegyelmi eljárás pótlásaképpen nem bizonyíthatja azt, hogy az alkalmazott elbocsátására törvényes oka volt. Ennek a jogi álláspontnak oka az a megfontolás, hogy akár jogszabály, akár a felek szerződése vetette alá a feleket a fegyelmi szerv hatáskörének, az elbocsátásra jogosító okok megállapítása csakis a fegyelmi eljárás rendjén történhetik, és a polgári bíróság nem vonhatja a saját hatáskörébe azoknak a kérdéseknek az elbírálását, amelyeket akár jogszabály, akár szerződés az arra hivatott fegyelmi szerv hatáskörébe utalt. Következik ez a fegyelmi eljárás garanciális jellegéből is, mert a fegyelmi eljárás szabálytalansága vagy mellőzése azt jelentené, hogy a munkaadó mellőzte a rögtönös elbocsátásnak azt a kikötött feltételét, hogy az alkalmazott terhére rótt és az elbocsátást maguk után vonó tények megvizsgálását és eldöntését olyan fegyelmi szerv elé vigye, amely szerv döntése a munkaadóra és a munkavállalóra egyaránt kötelező. Ezt az álláspontot támogatja az 1914 : XVII. tc.-be ikta7*
