Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

76 Magánjogi Döntvénytár. 80. Alakilag érvényes az olyan ingatlan elidegenítésére vonathozó szerződés is, amelyből az átruházói és elfogadói nyilatkozatok megtétele —ha szószerint nem is — de kétségtelenül kitűnik. (Kúria 1933. febr. 4. P. V. 1020/1931. sz.) Indokok : Az 1920 : XXXVI. tc. 77. §-a által hatályában fenntartott 4420/1918. M. E. sz. rendelet 1. §-ában érvényességi kellékül megszabott írásbafoglalásnak — amelynek lényegét a kir. Kúria 27. sz. polgári jogegységi döntvénye és az annak kapcsán kifejlődött bírói gyakorlat állapítják meg — az A) alatt másolatban csatolt, 1923. augusztus hó 27-én kelt ideiglenes szerződés megfelel. Mert sem a fentebb hivátkozott rendelet, sem a jogegységi döntvény, sem az annak kapcsán kifejlődött bírói gyakorlat nem kívánják meg, hogy az ingatlan elidegenítésére vonatkozóan írásban létrejött szerződésben az átruházói és elfogadói jogi nyilatkozatok szószerint benne legyenek, hanem a kir. Kúria által állandóan követett bírói gyakorlat értelmében (. . . Mint a fejben . . .). Már pedig a A) jelű ideiglenes szerződés 3. pontjában foglalt rendelkezésből kétségtelen, hogy a felperesek jogelődje H. Frigyes a kereseti ingatlanból őt tulajdonjogilag megillető x]z részt 85 q búza vételár ellenében a többi szerződő félre átruházni kívánta és az utóbb nevezettek a most említett búzavételár ellenében a kereseti ingatlanrészt H. Frigyestől megvenni szándékoltak. Helytálló tehát a felpereseknek az a felülvizsgálati támadása, hogy a fellebbezési bíróság a fentebb említett jogszabályok téves értelmezésével mondotta ki az A) jelű ideiglenes szerződést érvénytelennek az alapon, hogy abban a megkívánt átruházói és elfogadói jogi nyilatkozatok hiányzanak. = Hasonló : Mjogi Dtár XIX. 101. : Elég, ha «az ingatlan elidegenítettként történt minősége kétségtelenül megállapítható.» — Mjogi Dtár XXIII. 111. és XXIV. 53. ((kölcsönös és megfelelői) nyilatkozatokat kívánnak. 81. /. A bérlet megszűnésének törvényes következménye a bérlemény visszabocsátására való kötelezettség. — II. Ha a haszonbérlő a haszonbérlet megszűnte után nem adja vissza a haszonbérlet tárgyát, a haszonbérbeadó a visszatartás idejére az aránylagos béren fölül az ezt meghaladó kárának a megtérítését is követelheti. (Kúria 1932. nov. 24. P. VI. 7987/1930. sz.) = MTK. jav. 1549. §.