Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)
Magánjogi Döntvénytár. 77 82. /. Jogos védelemnek akkor van helye, ha a sérelmet okozó cselekmény szükséges az ezzel sértett fél közvetlen jogellenes támadásának az elhárítása végett. — II. Az erdőör részéről a vadorzóval szemben a lőfegyver használatát a tiltott területen érés nem teszi egymagában jogossá. — III. Annak a megállapításánál, hogy a kötezett járadékként milyen összeget köteles tartás fejében szolgáltatni annak, aki a tiltott cselekmény következtében az őt megilletett tartástól elesett, nem az eltartásra jogosult szükségleteiből, hanem csupán annak a tartásnak az egyenértékéből lehet kiindulni, amelytől az eltartott a cselekmény következtében valóban elesett. (Kúria 1932. dec. 9. P. VI. 2226/1932. sz.) Indokok : K. Ferenc felesketett segéderdőőr — aki a néhai T. Antal halálát a fegyveréből leadott lövéssel okozta — az elsőrendű alperes állandó alkalmazásában állott és az elsőrendű, alperes erdejében és vállra vett töltetlen fegyverrel áthaladó T. Antalra a halált okozó lövést a nélkül adta le, hogy a most nevezettet előbb megállásra és a fegyvernek a használatot kizáró helyzetbehozatalára felhívta volna. A perben bizonyító adat nem merült arra, hogy T. Antal a K. Ferenc jelenlétét szintén észrevette és vele szemben támadóan lépett volna fel. Ha tehát K. Ferenc indokoltan lehetett is abban a feltevésben, hogy T. Antal a reá nézve tiltott vadászterületen vadorzás céljából halad át vadászfegyverrel ellátva, arra mégsem lehetett oka, hogy egyedül ebből az okból T. Antal részéről a testi épségét vagy életét veszélyeztető olyan fellépéstől tartson, amelynek megelőzésére kizáróan csak a T. Antal előző felhívás nélküli meglövése alkalmas. Tévesen hivatkozik tehát az elsőrendű alperes arra, hogy az anyagi jog értelmében az ő felelősségét kizárná egyébként az, hogy a károsító esemény bekövetkezését maga T. Antal idézte elő azzal a törvényes tilalomba ütköző eljárásával, hogy vadászás végett idegen vadászterületre ment, másrészt kizárná az is, hogy K. Ferenc a cselekményt nem szolgálati kötelezettségének teljesítése érdekében, hanem saját testi épségének, esetleg életének megvédése céljából követte el. Az erdőőr részéről a vadorzóval szemben a lőfegyver használatát a tiltott területenérés nem tette még egymagában jogossá az okozott sérelem jogellenességét és az ebből eredő