Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)
Magánjogi Döntvénytár. 75 kezdésének helyes értelme szerint is (. . . Mint a fejben I. alatt...) s hogy az, aki az említett cselekményeket az ábrázolt személy beleegyezése nélkül akár szándékosan, akár gondatlanságból véghez viszi, a 18. § értelmében bitorlás címén felelősségre vonható. S ugyanez a szabály áll a 68. és 71. §-ok értelmében a fényképekre is. A Szjt. 71. §-a a 64. §-ra való utalással nem hivatkozik ugyan a 65. § 2. bek.-re is, de mivel a fényképezés útján készült arckép védelme nem eshetik más szempont alá, mint az egyéb módon (festés, rajz stb. útján) készített képmásé, ezért a 65. § második bekezdését a fényképészeti művekre is megfelelően alkalmazni kell. A felperesek tehát a Szjt. 71. §, illetve 64. § és 65. § 2. bekezdése értelmében e terhükre elkövetett bitorlásból kifolyóan a 18. § értelmében kártérítést követelhetnek. E címen kártérítés iránti igénnyel nemcsak másodrendű felperes, hanem valamennyi felperes felléphet, mivel a fénykép valamennyiüket, mint egy és ugyanazon család tagjait ábrázolja. S habár elsőrendű felperes alakját az egyik gyermek teste nagyrészt elfedi, mindazonáltal a képen levő alakok elhelyezkedéséből az elsőrendű alperes jórészt elfedett alakjában is a gyermekek anyja ismerhető fel. S nem lehet kétséges, hogy a serdületlen korban levő gyermekek arcképének közzétételéhez, is törvényes képviselőjük beleegyezése szükséges, s hogy ilyen beleegyezés hiányában az ily gyermekek is érvényesíthetik törvényes képviselőjük útján a sérelmes közzétételből eredő jogokat. A másodrendű alperes részvénytársaság igazgatója H. Jenő mindenesetre gondatlanul járt el, amikor a fényképésznek a felvételekre utasítást adván, a felperesekről készült fényképnek a hirdetési oszlopokon való közzététele előtt nem szerzett meggyőződést arról, hogy felperesek abba beleegyeznek-e. A fénykép sérelmes közzététele folytán a felpereseknek okozott kárért a másodrendű alperesi részvénytársaság felelősséggel tartozik, mert a részvénytársaság igazgatója H. Jenő a terhére eső bitorlást az alkalmaztatása körébe eső teendők ellátásában követte el. Minthogy a felperesek vagyoni kárt kimutatni nem tudtak : a kir. Kúria a Szjt. 18. §-a értelmében a másodrendű alperest a felperesek részére nem vagyoni kár címén, ez esetben a 30. § értelmében figyelembeveendő körülményeire való tekintettel, 500 P megfizetésére kötelezte. == Ugyanígy : Mjogi Dtár XXIV. 9.