Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)
48 Magánjogi Döntvénytár. 50. /. Az ági öröklés érvényesülésének nem lényeges kelléke, hogy az előd az öröklött vagyont az utódra természetben hárítsa át, hanem elegendő, hogy az elődtől az utód ingyenes szerzéssel vagyonhoz jusson. — II. A hiányzó ági vagyon értékének pótlását a szerzeményből csak akkor nem lehet követelni, ha az ági vagyon megsemmisült, avagy azt elajándékozták vagy eltékozolták. (Kúria 1931. nov. 4. P. I. 7187/1927. sz.) Indokok : A felperesek a végrendelet és leszármazók nélkül meghalt örökhagyó atyai nagyatyjának leszármazói s az alperesekkel szemben, akik az örökhagyó túlélő házastársának s így szerzeményi örökösének örökösei, ági öröklési igényt érvényesítenek. Nem vitás a perben, hogy az örökhagyó atyjától öröklés és ajándékozás útján 32,400 korona értékű készpénzt és takarékpénztári betétet kapott. Ha való az, hogy viszont az örökhagyó atyja a maga atyjától (az örökhagyó nagyatyjától) ingyenesen — öröklés vagy ajándékozás útján — ingó- és ingatlanvagyonhoz jutott, noha azt az örökhagyóra természetben nem hárította át, az örökhagyó hagyatéka a reá atyjától hárult érték erejéig a felperesekkel, mint ági örökösökkel szemben felel annak a vagyonnak az értékéért (ági érték), amelyet az örökhagyó nagyatyjától — az örökhagyónak a felperesekkel közös törzselődétől — az örökhagyó atyja ingyenesen szerzett. (. . . Mint a fejben I. alatt . . .), mert ez a vagyon már az elődnél is csak a hiányzó ági vagyon értékét meghaladó részében volt szerzeménynek tekinthető. Valamint nem lényeges kelléke az ági öröklés érvényesülésének az sem, hogy az elidegenített ági vagyon kimutathatóan a hátrahagyott vagyon szerzésére fordíttassék, mert (. . . Mint a fejben II. alatt . . .), amit a dolog természete szerint a szerzeményi örökösnek kell kifogásként érvényesítenie és bizonyítania. = A Kúria a redintegrációt — bár annak körét az újabb gyakorlat megszorította — még mindig szabálynak tekinti : a szerzeményi örökösnek kell a redintegrációt kizáró tényeket bizonyítania. 51. /. Végrendeleti tanúk csak oly személyek lehetnek, akiknek mindegyike személyes ismeretség alapján vagy más megbízható alapon kétséget kizáró módon meggyőződött az örökhagyó személyazonosságáról. — II. A
