Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

44 Magánjogi Döntvénytár. M. E. számú rendelet értelmében a jogügylet okiratbafoglalása szükséges. = A döntés a hagyatéki osztályegyesség deklaratív felfogásának alapján áll : az osztály az örököstársak jogi helyzetét csak megállapítja. A megállapítás azonban rendelkezést takar, mihelyt nem hagyatéki tárgyra vonatkozik. 47. /. Az ügyletek nem elnevezésük, hanem a felek valódi akarata szerint bírálandók el. — II. Az ajándékozást a jogszerzőt terhelő viszontkötelezettség sem zárja ki, ha a viszontkötelezettség jelentékenyen csekélyebb értékű és az értékkülönbözetben foglalt vagyoni előny a jogszerző gazdagodását eredményezi. (Kúria 1931. nov. 25. P. VI. 1483/1931. sz.) Indokok : A nem vitás tényállás szerint peres felek, mint A. •/• alatti osztályos egyességben megjelölt ingatlanok közös tulajdonosai, ingatlanrészeiket a közöttük fennállott tulajdonközösség megszüntetésével egymás között természetben megosztották, amelynek rendén az elsőrendű felperes az egyesség értelmében a saját tulajdoni jutalékának jelentős részét gyermekeinek, a másodrendű felperesnek és az alperesnek engedte át. Nem vitás az sem, hogy az alperes az elsőrendű felperes javára az egyességben részletezett természetbeni szolgáltatások teljesítésére is vállalt kötelezettséget. Az elsőrendű felperes az osztályos egyességnek az alperes részéről tanúsított vastag hálátlanság címén való felbontását kérte és a másodrendű felperes is hozzájárult ahhoz, hogy az osztályos egyesség a jelzett címen egészben hatálytalaníttassék. A fellebbezési bíróság azonban a felpereseket a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének és a vitatott durva hálátlanságra vonatkozó tényállásnak vizsgálata nélkül keresetükkel elutasította azért, mert a létesült megállapodás ajándékozásnak már elnevezésénél fogva sem minősül és annak abban az esetben sem tekinthető, ha az elsőrendű felperes az alperest saját vagyonrészét meghaladó értékű juttatásban részesítette volna, mert álláspontja szerint az egyesség a felek jogi helyzetének kölcsönös rendezését jelenti, amelynek rendén az elsőrendű felperes mindkét gyermekétől ingatlanjutalékaik részben való átengedése útján ellenszolgáltatásban részesült, javára az alperes természetbeni szolgáltatásokat külön is vállalt, ily körülmények között pedig az egyességben az ajándékozásnak fogalmi alkotó elemei fel nem ismerhetők.