Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 45 Miután továbbá a másodrendű felperes ajándékozást a maga személyére nem vitat, de vele szemben elkövetett jogsértő cselekmény hiányában az ügylet hatálytalanítását ajándékozás esetében sem kérheti, ezért ilyen kérelemhez az ügylet egységes jellegénél fogva az elsőrendű felperesnek sem lehet meg a joga. A felperesek a fellebbezési bíróságnak ezt a jogi álláspontját panasszal támadták meg. A panasz alapos. Mert (. . . Mint a fejben I. alatt . . .) és (. . . Mint a fejben II. alatt . . .). Márpedig a felperesek kérelme folytán az elsőbírósági eljárásban meghallgatott szakértők véleménye szerint az alperes által az osztályegyesség értelmében szolgáltatott ellenérték az átruházott vagyon értékével szemben elenyészően csekély, amennyiben tehát a szakértőknek ez a véleménye helyes, már a felek között fennálló vérségi köteléknél fogva sem lehet kétséges, hogy az elsőrendű felperes az alperest a különbözet erejéig meg akarta ajándékozni. Ezt az ajándékozásra irányuló szándékot nem befolyásolja az, hogy a felek a köztük fennállott tulajdonközösség megszüntetésével eddig közösen birtokolt ingatlanaikat egymás között természetben megosztották és ezzel jogi helyzetüket kölcsönösen rendezték, mert az ajándékozás minden olyan jogviszony keretében is létrejöhet, amelynek értelmében az egyik fél a saját elidegenítésében nyilatkozó vagyoni áldozata mellett a másik vagyonának növelését idézheti elő, ez pedig bekövetkezik akkor, ha vagyonát vagy vagyonának alkotó elemeit ajándékozási szándékkal másra ruházza át. = A színleg teljesen visszterhes ügylet ajándékozással vegyes ügyletet takar. A Kúria, helyesen, nem a puszta, objektív értékkülönbség alapján állapítja meg az ingyenességet, hanem utal a felek valódi akaratára, azaz : a palástolt negotium mixtumra. — V. ö. a Mjogi Dtár XXIII. és XXIV. 132. alatti esetek jegyzetét. 48. A dologban esett kár megtérítésére vonatkozó kötelezettséget nem szünteti meg az, hogy a károsult utóbb a dolgot teljes értékben idegenítette el. (Kúria 1931. nov. 13. P. VI. 1589/1930. sz.) Indokok : Megáll a felperes ama felülvizsgálati panasza is, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabállyal ellentétben vette irányadónak, hogy a felperesnek az ingatlan megrongálása által elszenvedett kára a gróf W.-féle. palotának az 1926. évi december hó 13-án a Székesfőváros részére történt