Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 43 zendő, az örökhagyó akarata az volt-e, hogy a feleségét összesen csak két hold illesse, vagy pedig az, hogy a felesége az örökhagyó m-i ingatlanainak a felét örökölje. Az örökhagyó nem lehetett kétségben arra nézve, hogy mind a négy hold ingatlan a második házassága alatt szerzett vagyon, és ha tévedésben is volt abban a tekintetben, hogy nem mind a négy hold az ő tulajdona, hanem csak két hold, az ingatlanok közszerzeményi minőségére tekintettel a végrendelet tartalma nem hagy fenn kétséget arra, hogy az örökhagyónak akarata az volt, hogy az ingatlanok fele a feleségét, fele pedig a felpereseket illesse, mégpedig a tulajdonközösség elkerülése végett a K. felé két hold a feleségéé, míg a Gs. felé eső két hold a felpereseké legyen. Annak a ténynek pedig, hogy az ingatlanok fele, vagyis két magyar hold, amennyit az örökhagyó az elsőrendű alperesnek szánt, a végrendelkezéskor már az elsőrendű alperes nevén állott, nem lehet az a következménye, hogy az elsőrendű alperes a két holdon felül még az örökhagyó nevén álló két holdnak is a felét igényelhesse, hanem csak az, hogy mivel az örökhagyó által neki juttatni kívánt két hold már a tulajdona, a többi két holdat a végrendelet alapján a felperesek kapják. Az örökhagyó végakarata e részben megvalósítható, azért az őt illető ingatlanok térmértékében való tévedése végrendeletének érvénytelenségét nem vonja maga után. Az örökhagyó további, vagyis annak a rendelkezésének megvalósításához, hogy a Cs. felé eső két hold a felpereseké, míg a K. felé eső két hold az elsőrendű alperesé legyen, ingatlancsere szükséges, nevezetesen az, hogy az elsőrendű alperes a Cs. felé eső ingatlanból őt illető egy hold földet az örökhagyót a K. felé eső ingatlanból illető egy hold földért a felpereseknek átengedje. A fellebbezési bíróság megállapítása szerint a peres felek megegyeztek abban, hogy a h-i 3231. számú betétben foglalt két hold ingatlan az elsőrendű alpereseké, a 3232. számú betétben foglalt két hold föld pedig a felpereseké legyen és bár megállapodásukat írásba nem foglalták, a fellebbezési bíróság jogi álláspontja szerint az egyesség, mint az örökösödési osztály keretében végrehajtott ingatlanátruházás, az ügylet írásbafoglalása nélkül is érvényes. A fellebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja téves ; mert az elsőrendű alperesnek vagyona, nevezetesen a 3232. számú betétben foglalt ingatlanból őt illető egy hold föld osztály alá nem esett, az osztály tárgyául nem szolgáló ingatlan elcserélésére vonatkozó jogügylet érvényességéhez pedig a 4420/1918.