Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. részükön jelül is részesednek. — III. Az özvegyi jognak a kötelesrésszel szemben is védett törvényes mértéke azonban nem csorbítható. (Rúria 1932 jan g p L 5919/1929 BZ j = Ad I. : Állandó gyakorlat. — Ad II. : Lényegileg így : Mjogi Dtár XI. 84., IV. 176. — Ad III. : Lényegileg így : Mjogi Dtár VIL 112., III. 118., VI. 6. — Ad I—III. : MTK. jav. 2032. § 1. bek., 2033. § 1. bek., 1821. § 1. bek. 28. Az özvegyi jog korlátozása csak az ítélet jogerőre emelkedésétol kezdve hatályos. (Kúria 1932. jan. 15. P. I. 6953/1929. sz.) = Lényegileg így a MTK. jav. 1817. § 1. bekezdése. 29. I. Az utóöröklési joggal kapcsolatos elidegenítési és terhelési tilalom nem zárja ki feltétlenül a vagyon megterhelését és állagának megváltoztatását. — 77. A gyámhatóságnak a megterheléshez vagy elidegenítéshez való hozzájárulása kárkövetelés alapjául nem szolgálhat, ha a megterhelés vagy elidegenítés a kiskorú utóörökösök érdekét nem sértette. —III. Az utóbbinak megállapítására szolgáló körülményeket a gyámhatóság határozatának meghozásakor mérlegelheti és mérlegelni tartozik. (Kúria 1931. dee. 17. P. I. 439/1931. sz.) Indokok : V. János örökhagyó, a felperes nagyatyj 1860. november 12. napján kelt végrendeletében egyetlen gyermekét, V- Adolfot tette meg örökösévé, de azzal a korlátozással, hogy a hagyatéknak a kötelesrészét meghaladó felerészét meg nem terhelheti, el nem idegenítheti és arról csak törvényes leszármazói javára végrendelkezhetik. Y. Adolf ennek ellenére a hagyatéknak a törvényes leszármazók utóöröklési jogával terhelt és a hagyatéki eljárásban ingatlanokban meghatározott felerészét a gyámhatóság hozzájárulásával megterhelte, majd elidegenítette, az ingatlanok helyébe lépett készpénz és értékpapírok pedig a gyámpénztári kezelés alatt elértéktelenedtek. A felperes szerint az utóöröklési joggal terhelt vagyon elpusztulásáért Budapest székesfőváros árvaszéke felelős, mert az utóörökösök jogának megóvása az árvaszék feladata volt, az árvaszék azonban a helyett, hogy az utóöröklési joggal terhelt ingatlanoknak az utóörökösök részére természetben való megtartásáról gondoskodott volna, hozzájárult az ingatlanok