Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

26 Magánjogi Döntvénytár. megterheléséhez és elidegenítéséhez, amely hozzájárulása azingatlanok árának elértéktelenedése folytán végeredményben az utóörökösöknek szánt vagyon megsemmisülését vonta maga után. A felperes az árvaszék jogellenesnek tartott eljárásából származtatott kárát 1.441,720 P-re tette és annak Budapest székesfővárossal szemben való megítélését kérte. A Budapest fővárosról szóló 1872 : XXXVI. tc. 115. és 117. §-a értelmében a tisztviselő által hivatalos eljárásában szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott kárért a tisztviselő felelős és a törvényhatóság a kárt csak akkor téríti meg, ha a károsult az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága miatt kielégítést nem nyerhet, vagy ha ki nem deríthető, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak. A jelen perben ezeknek az eseteknek egyike sem forog fenn, mert az alperes által a felülvizsgálati tárgyaláson felmutatott jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy a felperes által sérelmezett határozatokra kik szavaztak, azt pedig a felperes nem is állította, hogy esetleg megítélendő kárkövetelése a határozatokat hozó tisztviselőkkel, illetve jogutódaikkal szemben azok vagyontalansága miatt nem érvényesíthető, miért is a felperes az alperes törvényhatósággal szemben a tisztviselők, illetve jogutódaik perlése előtt kárkeresettel fel nem léphet. De egyébként is téves a felperesnek az a jogi álláspontja, hogy az árvaszék az utóöröklési joggal terhelt vagyon megterheléséhez és elidegenítéséhez egyáltalán hozzá nem járulhatott, mert az utóöröklési joggal kapcsolatos elidegenítési és terhelési tilalom nem zárja ki feltétlenül a vagyon megterhelését és állagának megváltoztatását, és az árvaszéknek a megterheléshez vagy elidegenítéshez való hozzájárulása kárkövetelés alapjául nem szolgálhat, ha a megterhelés vagy elidegenítés az egyes ügyletek megkötésekor fennforgott körülmények között, amely körülményeket az árvaszék határozatának meghozásakor mérlegelhetett és mérlegelni tartozott, az árvaszék hatósága allatt álló utóörökösök érdekét nem sértette. = Ad I. : A MTK. jav. 2153. § 1. bek. szerint az előörökösnek az utóörökös jogát meghiúsító vagy csorbító rendelkezései az utóörökössel szemben hatálytalanok. — Ad II—III. : Az a kérdés, hogy a rendelkezés sérti-e az utóörökös jogát, nem célszerűségi, hanem jogi kérdés s így a gyámhatóság hozzájárulása nem zárja ki a rendelkezés relatív hatálytalanságának bírói megállapítását. 30. /. A tulajdon kizárólagosságát véd 6 keresetet nem indíthat a tulajdonos, ha tulajdona korlátozását a fennálló dologi jognál vagy kötelmi jogviszonynál fogva