Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 23 helyesnek elismert — okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy V. Mihály az 1920. évi vagyonfelosztással nemcsak használatbaadást, hanem végleges átadást célzott, s ezt csak később igyekezett használatul átadásnak feltüntetni, amikor a felperessel kötött ajándékozási szerződéssel tartás-kikötményt biztosítván magának, ennek ellenében a már neki juttatottakon kívül még más ingatlanokat is juttatott azokból, amelyeket korábban már más leszármazóinak adott át és többi leszármazóinak más módon kielégítése volt szándékában. Az 1920. évben létrejött vagyonfelosztást tárgyazó megállapodás lemenők között történvén, nyilvánvaló, hogy V. Mihály apa a gyermekeivel végleges osztályt létesített. Ebből folyik, hogy az alperesek az osztály alapján nekik juttatott és birtokukba adott ingatlanrészekre érvényes tulajdonjogot szereztek, mert az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében a 4420/1918. M. E. számú rendelet 1. §-ában foglalt jogszabály osztály esetére alkalmazást nem nyer. (. . . Mint a fejben . . .) = Viszont a birtokkal megerősített jogcím védelmét a Kúria gyakorlata a közösség megosztásából eredő jogcímre is kiterjeszti. (Mjogi Dtár XXIV. 88.; 1. még a Mjogi Dtár XXIV. 90. a. eset jegyzetét is.) 25. Nem tekinthető a vételárkövetelés engedményezésének, ha az adás-vételi szerződés szerint a vételárat harmadik személy fizeti ki, a vevő pedig megfelelő összegnek az utóbbi kezéhez való fizetésére vállal kötelezettséget. — II. Ily esetben a vevő és a harmadik személy között kölcsönügylet létesül. (Kúria 1931. okt, 2. P. V. 571/1931. sz.) Indokok : Engedmény akkor létesül, ha a hitelező követelését másra — az ezzel kötött szerződéssel — átruházza. A perbeli ingatlanra vonatkozóan F. Ignác eladó és alperes vevő között 1912. január 20-án létrejött adás-vételi szerződés szerint azonban F. Ignác csak azt ismeri el, hogy az ingatlan vételárát. 2800 koronát a vevő alperes helyet felperes a B—i Takarékpénztár készpénzben kifizette, míg az alperes arr? kötelezte magát, hogy a 2800 korona összeget a felperesnek megfizeti és egyszersmind megengedte, hogy 2800 korona tőke, 8 % kamata és 300 korona költségbiztosíték erejéig a zálogjog az ingatlanra felperes javára bekebeleztessék. A szerződésnek ebből a tartalmából pedig, miután nyilvánvaló, hogy F. Ignác eladó és felperes közt a követelés átruházása