Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

14 Magánjogi Döntvénytár. maga hasznára fordíthassa. Ilyen szellemben rendelkezik ugyanis a rendelet 1926. §-a azokról a jogviszonyokról, ahol a búza nem természetben jár, hanem csak mint értékmérő' szerepel. Ha pedig a búzában természetben tartozó fél maga termelte búzát szolgáltat, a hitelező akkor sem juthat hozzá több értékhez, mint amennyi a búza piaci ára, mert a rendelet 128. §-ának 1. bekezdése szerint ő (a hitelező) köteles a gabonajegyet megszerezni és szelvényét az adósnak a búza ellenében átadni. Nincs tehát semmi alap arra a következtetésre, hogy a rendelet éppen abban az egy esetben, amely itt van elbírálás alatt, a búzaadóst hátrányosabb helyzetbe kívánta volna hozni, mint egyéb esetekben. Ezek szerint a bíróság az alperest a jegyek értékének megtérítésére az anyagi jog értelmében helyesen kötelezte. 12. Közeli rokonok (férj és feleség) közti vagyonátruházás ingyenessége csak harmadik személlyel szemben vélelmezendő. (Kúria 1930 noy 4 p m 8202/1930. sz.) Indokok : ASz—n az 1912. évi március hó 19-én kelt közjegyzői okiratba foglalt adás-vételi szerződés szerint a felperes a keresetben megjelölt ingatlanjutalékokat, 2260 korona már kifizetett és egyben nyugatatott vételárért eladta a férjének, az alperesnek. A felperesnek a keresetében elfoglalt álláspontja szerint az adás-vételi szerződés színleges, mert a közte és a férje közt létrejött jogügylet tulajdonképpen ajándékozási jogügylet, mint ilyen pedig hatálytalan, mert az alperes vele szemben durva hálátlan ságot követett el. Jogszabály sértéskép panaszolja tehát, hogy a fellebbezési bíróság a jogügyletet adás-vételnek állapította m^g. A felperesnek a panasza alaptalan. ( . . . Mint a fejben . . .) Ezért a feleség és férj közt az 1912. évi március hó 19-én létrejött adás-vételi szerződés figyelembevétele mellett az alperes tagadásával szemben a felperesnek kellett bizonyítani, hogy az adás-vételi szerződésben foglalt jogügylet tulajdonképpen ajándékozást foglal magában, ami azonban a felperesnek nem sikerült. 13. /. A közszerző házastársak közül az, akinek nevére az ingatlant a szerzéskor bekebelezték, az ingatlannak a másik házastárs közszerzeményi jutalékába eső felerészéről a házasság megszűnte után nem rendelkezhetik. — 77. A házastárs végrendelete annyiban,