Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 7 mai napig a nevükön áll és tulajdonuk, és sérelmes volna reájuk a visszaadási kérelmük elutasítása, mert alperes szökésben van s követelésük rajta be nem hajtható. A budapesti kir. ítélőtábla, mint fellebbezési bíróság P. II. 2297/1926/19. számú jogerős végítéletében a változtatott kereseti kérelmet teljesítette abból az okból, hogy S. Miksa alperes a 40 millió korona fejében valójában az ingatlant kapta, így az előbbi állapot csak ennek visszabocsátásával áll helyre. A keresetlevélben B) alatt csatolt, 1924. évi október hó 5-én kelt adás-vételi szerződés tartalma alapján megállapítja a kir. Kúria azt is. hogy ez a szerződés nem foglal magában olyan kijelentést, hogy hatálya egy másik adás-vételi szerződéstől függne, mert csupán a birtokba lépésre vonatkozó rendelkezéssel kapcsolatban említ annyit, hogy a birtokbalépésre vonatkozó kikötés «összhangzásba hozandó a mai napon létrejött külön szerződéses megállapodással*. II. A fellebbezési bíróság a felperest keresetével abból az okból utasította el, mert jogi álláspontja szerint Sch. Miksa és Sch. József és neje között lefolyt P. 7587/1925. számú perben hozott az az ítéleti döntés, hogy Sch. Miksa a kereseti ingatlant Sch. József és nejének visszabocsátani tartozik, a felperes tulajdonjogszerzésének jogi hatályára is kiterjed annak folytán, hogy a felperes nem igazolta azt, hogy első- és másodrendű alperesek hozzájárultak ahhoz, hogy a felperes tulajdonjoga a B) alatt csatolt adás-vételi szerződés hatálytalanítása dacára a telekkönyvbe bejegyeztessék. A felperes a fellebbezési bíróságnak ezt a jogi álláspontját egészben megtámadta. Ez a támadás alapos. (. . . Mint a fejben I. alatt . . .), így az a körülmény, hogy Sch. Miksát a bíróság a kérdéses perben a kereseti ingatlanok visszabocsátására kötelezte, önmagábanvéve az ott perben nem álló felperesnek a Sch. Miksától való tulajdonjogszerzése érvényére kihatással nincs. Ennek folytán a kérdéses per eredménye a felperes jogi helyzetét nem is befolyásolhatja és első- és másodrendű alperesnek külön hozzájárulása nem is kellett ahhoz, hogy a felperes a B) és C) alatti adás-vételi szerződés alapján tulajdonjogát a TkviEdts. 120. §-a alapján a perbeli ingatlanon bejegyeztesse. III. A tényállás szerint első- és másodrendű alperes az 1924. évi október hó 5-én kelt B) alatt csatolt adás-vételi szerződésben feltétlen beleegyezésüket adták ahhoz, hogy Sch. Miksa tulajdonjoga a kereseti ingatlanokra bekebeleztessék. Ezt a szerződést Sch. Miksának át is adták, de ez az át-