Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)
XVIII Tartalommutató. Lap amennyiben azt, az eset körülményeire tekintettel, a méltányosság megkívánja. — II. Nincsen olyan jogszabály, amely a felügyeleti úton megrovásban alaptalanul részesült közalkalmazottat erkölcsi kár címén kárigény érvényesítésére feljogosítaná (P. III. 3134/1930. sz.) . ... 56 86. I. A rendes bíróság a peres ügy előkérdéseként jelentkező közigazgatási természetű hivatalos cselekmények jogszerűségét általában megbírálás tárgyává teheti. — II. Ha azonban kivételesen az ilyen cselekmény jogosságának a megállapítására hivatott külön közigazgatási szerv van létesítve és az törvényes hatáskörében szabályszerű eljárás alapján a cselekmény jogosságát megállapította, a cselekvés jogosságának kérdése utóbb a polgári perben még mint a magánjogi igény előkérdése sem tehető döntés tárgyává. — III. Ilyen határozat a m. kir. csendőrség tagjai fegyverhasználatának jogosságát megállapító határozat (P. VI. 5929/1931. sz.) 78 102. A törvényes képviselő nem tartozik kártérítéssel a miatt, hogy a gyámhatóságnál az általa a kiskorú nevében kötött ügylet jóváhagyásának megtagadása érdekében járt közbe (P. V. 3307/1930. sz.) 105 129. Nem alkalmazható a közös kártételre fennálló egyetemlegesség olyankor, amikor a cselekmény rendkívüli tömegmozgalom idején ennek a behatása alatt következett be (P. VI. 269/1930. sz.) 127 131. A St. alapján megítélt elégtételnek nem kell az erkölcsi értékcsökkenés egyenértékének lennie ; az esetleg az utóbbival arányban egyáltalában nem álló kis összeg is lehet (P. VI. 2376/1930. sz.) 127 148. A község nem felelős a községi jegyző sikkasztásáért, ha a jegyző csak a bíróval együttesen volt jogosítva a pénz felvételére és a fizetés csupán a jegyző kezéhez történt (P. VI. 1795/1932. sz.) 143 149. I. A testi sértésből eredő munkaképtelenség megállapítása sajátképpen orvosi szakkérdés. — II. Ha a balesetet szenvedett korábbi tevékenységét csak egészségének rovására, sőt életének veszélyeztetésével végezheti, a balesetért felelős személy kártérítési kötelezettsége szempontjából a munkaképesség csökkenését meg kell állapítani (P. VI. 1867/1931. sz.) 144 Vétlen károkozás. 19. A vasúti üzem fogalma nem szorítkozik a tulajdonképpeni forgalmat lebonyolító cselekményre, hanem a vasútnak a forgalom lebonyolítására szükséges s azzal kapcsolatos öszszes berendezéseire s azon cselekményekre is, amelyek a forgalmi műveletek előkészítése érdekében válnak szükségessé (P. II. 5870/1930. sz.) 20 53. A vétlen károkozáson alapuló felelősség előfeltétele a jogvédte érdeknek habár vétlen, de jogellenes megsértése, vagyis az, hogy a kár valamely tárgyilag jogtalan és harmadik személlyel vagy annak érdekkörével vonatkozásban álló külső tény következtében álljon be (P. II. 8142/1929. sz.). . . 50 85. I. A vízvezeték létesítője a veszélyes üzem fenntartóját terhelő felelősség szerint felel az üzem vagy üzemberendezés hiányaiból másokra hárult kárért. — II. A veszélyes üzem létesítője és fenntartója saját költségén és maga köteles
