Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Tartalommutató. XIX azokat az óvintézkedéseket előzetesen is foganatosítani, amelyek az üzem létesítése folytán az üzem természete szerint a kár megelőzésére szükségesek. — III. Amennyiben pedig ezt csak a kár bekövetkezte folytán és csak utólagosan teljesítette, a dolog helyreállításával és a létesítéssel felmerült költségének megtérítését sem kártérítés, sem gazdagodás címén nem követelheti az óvóberendezéssel utólagosan ellátott ingatlan tulajdonosától (P. VI. 3430/1930. sz.) 77 123. A veszélyes üzemek tulajdonosai a dolgokban okozott károkért is a tárgyi felelősség elvénél fogva felelnek (P. VI. 1713/1930. sz.) 123 145. A lófogatú taliga nem veszélyes üzem (P. VII. 3817/1930. sz.) 142 150. I. Robbanóanyagok készletben tartóját tárgyi felelősség csak akkor terheli, ha a robbanóanyagokat üzletszerűen vagy egyébként huzamosan őrizte. — II. Aki másnak jogvédte érdekeit vétlenül, de jogellenesen sérti, az a sértettnek ebből eredő vagyoni kárát, ha az másként nem térül meg, annyiban köteles megtéríteni, amennyiben azt a fennforgó körülményekre, különösen az érdekelt felek vagyoni körülményeire tekintettel, a méltányosság megkívánja. — III. A testi sérülést szenvedő fél a sértés okozójától, ha a testi sértésből anyagi kára nem származott is, erkölcsi kára megtérítéséül vagyoni elégtételt követelhet, amennyiben ez az eset körülményei szerint méltányosnak mutatkozik. — TV. Ez a méltányosság fennforog, ha a károsult a baleset előtti keresetét megmaradt munkaképességének nagyobbfokú kihasználásával érheti el (P. III. 1053/1931. sz.) 145 151. I. Az állattartónak egyébként a vétlen károkozás szabályai szerint elbírálandó kártérítő felelőssége a hasznos háziállatok által okozott kár esetére ki nem terjeszthető és csak akkor állapítható meg, ha a károkozás ténye az állattartó tulajdonos gondatlanságára vezethető vissza. — II. Az állattartó a hasznos háziállat által okozott kár megtérítésére kötelezhető akkor is, ha minden intézkedést megtett ugyan, mely köztapasztalat szerint az ilyen állat tartásával járó veszély elhárítására szükséges, de az érdekelt felek vagyoni viszonyaira való tekintettel a méltányosság azt követeli, hogy a károsult félnek kártérítést nyújtson. — III. Ez a kivételes szabály sem alkalmazható akkor, ha a kár magának a károsult félnek gondatlansága folytán keletkezett (P. VII. 4514/1930. sz.) 147 152. I. A szülőt eltartó gyermek elvesztéseért a szülő az azért felelős harmadik személytől az esetben követelhet kártérítést, ha a gyermek a törvénynél fogva köteles volt a szülőtartás nyújtására és ennek a kötelezettségének tényleg eleget tett. — II. Ez a kötelezettség nem tartási, hanem kártérítésű jellegű ; tehát az eltartásra jogosult szükségleteihez, hanem a törvényes kötelezettség alapján tényleg teljesített tartás mértékéhez igazodik. — III. A vagyontalan és keresőképtelen szülőt, aki önmagát eltartani nem képes, gyermekei eltartani kötelesek. — IV. Vagyontalanság alatt nemcsak azt az állapotot kell érteni, amidőn a tartást igénylő szülőnek semminemű elidegeníthető törzsvagyona nincsen, hanem azt az állapotot is, amidőn az illetőnek az elsőrendű életszükségleti cikkek fedezésére sincs elegendő jövedelme. — V. A keresetképtelenséghez elég, ha az olyan fokú, amely a &*