Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 153 hető igényt korlátozták összegszerűleg s így az elsőrendű alperes kötelező nyilatkozatának azt az értelmet kell tulajdonítani, hogy ez az alperes arra az esetre és csak annyiban tartozik a haszonbérlőkért mint egyenes adósokért fizetni, ha azok fennálló kötelezettségeikből 1500 pengő erejéig fizetést nem teljesítenének. A haszonbérlők részéről teljesített részfizetések tehát nem mentik fel az elsőrendű alperest attól, hogy a tett fizetés után még fennmaradt hiányt kifizesse annak az 1500 pengőnek erejéig, amely összegért az elsőrendű alperes kezességet vállalt. A felperes felszámított fedezetlen követelését összegszerűség szempontjából az elsőrendű alperes utóbb már vitássá nem tette : a kereseti összeget meg nem haladó kezességi összeg erejéig tehát az elsőrendű alperes marasztalása az anyagi jognak megfelel. A felülvizsgálattal élő alperes tévesen panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett akkor, amikor a P. H. T. 83. számú elvi jelentőségű határozatban kiemelt anyagi jogszabály megsértésével hozott marasztaló ítéletet. A hivatkozott 3691/1889. számú kúriai határozat csak az alapul szolgáló eset tényállása következtében szól a készfizető kezesről, az irányadó elv azonban áll a közönséges kezes esetére is. Mert a kétféle kezesség a felmerült vita szempontjából csak abban tér el egymástól, hogy a készfizető kezes a főadósnak kötelezettségeért a sortartás kifogása nélkül helyt áll, a közönséges (kártalanító) kezes azonban csak abban az esetben, ha a követelés a főadóstól be nem hajtható. Tehát (. . . Mint a fejben . . .), mely tehát fedezetet nem nyert. A felülvizsgálati kérelemben kifejezett álláspont értelmében a felperesnek követelése 1500 pengőig többszörös kezességgel is biztosítva lenne, míg a meghaladó rész — annak dacára, hogy az adósokért többen vállaltak kezességet — fedezetlen maradt volna. A felek akarata kétségkívül nem irányulhatott ilyen megoldásra. = V. ö. a döntésben hivatkozott 83. E. H.-ot. — A «kártalanitó kezes* kifejezés jelentése az uralkodó szóhasználat szerint nem azonos a «közönséges kezes»-ével. (L. MTK. jav. 1196., 1205., 1208. §-ait.) 157. Szerzői jog bitorlását előkészítő cselekmény miatt a szerzői jogi törvény szerint lehet elkobzást és kártérítést követelni. (Kúria 1932- jún> 30. p. i. 276/1930. sz.) 158. Az özvegyi jog korlátozandó voltán nem változtat, hogy a mezőgazdasági mívelés alatt álló ingatlanok