Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 145 helyettesíthető. Az a körülmény pedig, hogy a hasbaszúrt felP res az elszenvedett testi sérelem és annak súlyos utókövetkezrnényei dacára korábbi tevékenységét kifejteni képes, még nem igazolja azt a feltevést, hogy a testi sértés nem járt az orvosilag megállapított munkaképességcsökkenéssel, mert helyesen fejtette ki az elsőbíróság, hogy a felperes ezt a munkát csak egészségének rovására, sőt életének veszélyeztetésével végezheti, amire pedig az alperes érdekében nem kötelezhető. A meghallgatott törvényszéki orvosnak közvetlen vizsgálat alapján megállapított s meg nem támadott lelete szerint ugyanis a felperes hasfalának mintegy két tenyérnyi területén a hasfal teljes vastagságban nincs összenőve s csupán a nem ruganyos vékony bőr tartja vissza és védi az előretüremkedő beleket. Nthéz munka végzésénél pedig a belek természetes előnyomulása tágítja a bőrt és mindinkább nagyobbítja a sérvet, amelynek hátrányos következményei is mindinkább fokozódnak. = Igaz, hogy a kártérítés tárgya elvileg az okozott vagyoni hátrány. De a kárt nem lehet mindig a vagyoni (jövedelmi) állapotok egyszerű összehasonlításával kiszámítani. Az okozott munkaképességcsökkenés, mint élettani hátrány, biztosabb alapja a kár kiszámításának, mint a jövedelemcsökkenés. A kártevő nem vonhatja le a kártérítésből azt, amivel a sérült keresete saját tevékenységének fokozása árán (1. a fenti esetet), vagy a körülmények kedvező alakulása következtében (1. pl. Mjogi Dtár III. 257.) növekszik ; hanem csak azt az előnyt számíthatja fel, amely a károkozó ténynek adekvát okozata. — Dologi kárra a Kúria a fent 48. sz. alatt közölt esetben mondta ki, hogy, ha a károsult a dolgot utóbb előnyösen értékesíti, ez nem szolgálhat a kárért felelős személy javára. 150. /. Robbanóanyagok készletben tartóját tárgyi felelősség csak akkor terheli, ha a robbanóanyagokat üzletszerűen vagy egyébként huzamosan őrizte. - II. Aki másnak jogvédte érdekeit vétlenül, de jogellenesen sérti, az a sértettnek ebből eredő vagyoni kárát, ha az másként nem térül meg, annyiban köteles megtéríteni, amennyiben azt a fennforgó körülményekre, különösen az érdekelt felek vagyoni körülményeire tekintettel a méltányosság megkívánja. — 77/. A testi sérülést szenvedő fél a sértés okozójától, ha a testi sértésből anyagi kára nem származott is. erkölcsi kára megtérítéséül vagyoni elégtételt követelhet, amennyiben ez az eset körülményei szerint méltányosnak mutatkozik. — IV. Ez a méltányosság fennforog, ha a károsult a baleset előtti keresetét megmaradt munkaképességének nagyobbfokú kihasználásával érheti el. Magánjogi Döntvénytár. XXV. 10