Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

146 Magánjogi Döntvénytár. (Kúria 1932. szept. 15. P. III. 1053/1931. sz.) Indokok : Az elsőrendű alperes által 1927. évi június hó 7. napján M.-on rendezett tűzijáték lejátszása körül a másodrendű alperest vagy ennek alkalmazottját : M. Ferencet gondatlanság nem terheli, továbbá hogy a felhasznált rakéták anyagának vagy szerkezetének hiányos voltára ez eljárás során adat nem merült fel ; a felperes részéről az elsőrendű alperessel szemben vitatott gondatlanságot az a körülmény zárja ki, hogy ez az alperes — a felperes előadása szerint is —-a tűzijáték lejátszásánál tevékenyen közre nem működött, az általa rendezett tűzijátékhoz szükséges anyagok megrendelésénél és lejátszásánál is az ilyen anyagok gyártásával rendszeresen és üzletszerűen foglalkozó céghez (másodrendű alperes) fordult. Ezekből az okokból az alperesek kártérítési kötelezettsége gondatlansági alapon jogszerűen meg nem állapítható. Az alperesek most említett felelőssége a fellebbezési bíróság által felhívott és az 531. számú elvi jelentőségű határozatba foglalt jogszabály alapján sem állapítható meg, mert a robbanó anyagoknak ezen határozatban említett készletbentartása az üzletszerűen vagy más célból ugyan, de mindenesetre huzamosabb időn át való őrzést és elraktározást feltételez, ami a jelen esetben kétségtelenül nem forog fenn, ezen a ponton az alperesek felülvizsgálati panasza alapos ugyan, de a fellebbezési bíróság jogi döntése — az alábbiakban kifejtendőkre tekintettel — mégis megáll méltányossági alapon ; ugyanis a bírói gyakorlat által kifejlesztett és állandóan alkalmazott jogszabály, hogy aki másnak jogvédte érdekeit vétlenül, de jogellenesen sérti, az a sértettnek ebből eredő vagyoni kárát, ha az másként nem térül meg, annyiban köteles megtéríteni, amennyiben azt a fennforgó körülményekre, különösen az érdekelt felek vagyoni körülményeire tekintettel a méltányosság megkívánja ; a jelen esetben ezen jogszabály alkalmazását indokolj körülmény, hogy a megállapított tényállás szerint : felperes az állami rendszerű XI. fizetési osztály harmadik fokozatába sorozott m. kir. állampénztári tiszt, akinek fizetésén felül más jövedelme, avagy vagyona nincs, ezzel szemben az alperesnek megfelelő jövedelemmel rendelkező testület, illetve kereskedelmi cég, a felperes vagyoni kára máshonnan meg nem térül, míg a másodrendű alperes kára az üzlete természete által természetszerűleg megkívánt biztosítás, avagy viszontbiztosítás újtán megtérül. Felperes kára elsősorban az alperesek által számszerűen nem kifogásolt 559 pengő gyógykezelési költségben jelentkezik, igaz ugyan, hogy az alapul fekvő tényállás szerint felperes a balesete folytán — a munkaképességében bekövetkezett 30 %