Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

144 Magánjogi Döntvénytár. déséhez tartozó utasítás 7. bekezdésében foglalt törvényes rendelkezésének megfelel. Nyilvánvaló ezekből, hogy ha a felperes a fizetést a községi bírónak és körjegyzó'nek azok közös nyugtatása mellett fizette volna, elsikkasztás ellenére sem tartozott volna a megfizetett adóösszegeket újból megfizetni. Károsodásának az oka tehát egyrészt a saját lényegesen szabálytalan eljárása, másrészt az, hogy az esetleg hivatalosan, de illetéktelenül eljárt közeg a fizetett összegeket nem juttatta rendeltetése helyére. E két körülmény együttes hatásaként az ily módon történt fizetéssel járó kárveszély a jelzett szabályokat figyelmen kívül hagyó személyt terheli, vagyis a jelen esetben a felperest. Ez a körülmény megszakasztja az 1886 : XXII. tc. 86. és 88. §-a értelmében ilyennek közbenjötte nélkül egyébként a hivatalos eljárásban volt közeg tényeiért való feleló'sségnek az alkalmazó községhez vezetó' fonalát is. Minthogy így a község ilyen esetben felelőssé akkor sem tehető, ha a károkozás hivatalos eljárásban történt, a jelen esetben sincs súlya annak, és még nem vonja maga után a község felelősségét az, hogy a büntetőbíróság az ötödrendű alperest hivatali sikkasztásban mondotta ki bűnösnek. = Ha azonban a községi jegyző a község magánügyében jár, a község az általános szabályok szerint felelős. (L. Jogi Hirlap IV., 855.) 149. /. A testi sértésből eredő munkaképtelenség megállapítása sajátképpen orvosi szakkérdés. — II. Ha a balesetet szenvedett korábbi tevékenységét csak egészségének rovására, sőt életének veszélyeztetésével végezheti, a balesetért felelős személy kártérítési kötelezettsége szempontjából a munkaképesség csökkenését meg kell állapítani. (Kúria 1932. szept. 28. P. VI. 1867/1931. sz.) Indokok : Az alperes azt panaszolja, hogy az alsóbíróságok a felperes munkaképességcsökkenésének mérvére és tartamára felajánlott bizonyítási eljárás foganatosítását jogszabálysértéssel mellőzték, pedig bejelentendő tanúi bizonyították volna, hogy a felperes ma is életerős ember, aki versenyt dolgozik a többiekkel s munkájával meg vannak elégedve. Az e célból a tanúkkal felvett és becsatolt jegyzőkönyvi nyilatkozatok pedig indokolják is a tanúhallgatás iránt előterjesztett kérelmét. Ez a panasz alaptalan. Valamely testi sértésnek s ebből folyóan a sértett munkaképtelenségének megállapítása sajátképpen (parexcellence) orvostudományi szakkérdés, mely laikus tanúk vallomásával nem