Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

136 Magánjogi Döntvénytár. jogügyletből hiányozna is. — III. Az egyetemleges jelzálogjogokból tetszése szerinti kielégítésre jogosult jelzálogos hitelező nincs a behajtást illetően arra a gondosságra kötelezve, amely őt a puszta kötelmi alapon kezességet vállalóval szemben terheli. (Kúria 1932. máj. 19. P. V. 5824/1930. sz.) Indokok : I. Úgy a telekkönyvi rendtartás 106. §-ának, mint különösen a 22,000/1929. I. M. sz. rendelet 1. §-a alapján a jelen ügy elbírálásánál is alkalmazandó 1927 : XXXV. tc. 4. §-ának helyes értelmezése szerint ugyanis, ha a jelzálogjog ugyanegy követelés biztosítására több jelzálogtárgyat terhel, akkor mindegyik jelzálogtárgy az egész követelésért egyetemlegesen felel. Amiből okszerűen következik, hogy (. . . Mint a lejben I. alatt .. -.), vagyis (. . . Mint a fejben II. alatt . . .). II. Annak folyományaként, hogy a kifejtettek szerint a másodrendű alperes egyetemleges jelzálogadós, akivel szemben a felperes sortartásra kötelezve nincs és a másodrendű alperes ingatlan jutalékára bekeblezett egyetemleges jelzálogjogból a személyes adósra és az általa nyújtott jelzálogi biztosításra való tekintet nélkül közvetlenül, tetszése szerint érvényesíthet kielégítési jogot, okszerűen következik, hogy e kielégítési jogosultság nem tehető' függővé attól sem, hogy a felperes a követelésének a személyes főadósokkal szemben való behajtásánál kellő gondosságot fejtett-e ki és nem terheli-e őt e részben valamely mulasztás, késedelem. Ily esetben ugyanis (. . . Mint a fejben III. alatt . . .). Ily fokú gondossággal terhelhető, mert a jelzálogtörvény 56. §-a értelmében az egyetemleges jelzálogjogok mindegyike az egész követelésért mindaddig felel, amíg a követelés teljes kielégítést nem nyer. Következésképpen az ily felelősség tudatában a főadósnak adott esetleges haladék a jelzálogos hitelező terhére róható oly hibának, mely az egyetemleges jelzálogjoggal terhelt dologi kezes felszabadulását vonhatná maga után, nem minősíthető. Áll ez főleg oly esetben, ahol,mint a jelen esetben vitatva sincs, hogy a dologi kezes a haladék adása ellen eleve tiltakozott volna, vagy hogy a hitelező előre láthatta volna a főadós vagyoni romlását. 141. I. A szerzői jog átruházása, illetve kiadói ügylet megkötése esetén rendszerint nem tekinthetők átruházottaknak az oly jogosultságok, amelyekre a felek a szerződés