Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 135 teleníthetö legyen, közvetlen és elháríthatatlan veszéllyel kell járnia, vagyis oly természetűnek kell lennie, hogy az ellen a törvényengedte azonnali védelem kizártnak tekintessék. — 77/. Egymagában valamely gazdasági hátrány bekövetkeztétől való félelem joghatályos kényszer megállapítására nem szolgálhat. (Kúria 1932. jún. 17. P. V. 5268/1930. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben I. alatt. . .) A korábbi 1868. évi LV. tc. VII. fejezetében foglalt azokat az intézkedéseket, amelyek a kisajátítást szenvedett tulajdonosnak biztosították azt a jogot, hogy a kisajátított, de annak létesítésére fel nem használt területet visszaválthassa, az igazságügyi bizottság jelentéséből és az 1881 : XLI. tc. 88. és 91. §-ának rendelkezéséből kitűnőleg a törvényhozás az 1881 : XLI. tc.-ből jogpolitikai okokból tudatosan kihagyta. A kisajátítási eljárás magábanvéve törvényes kényszer fogalma alá esik ugyan, ez a kényszer azonban nem jogellenes, mert a törvény által megengedett, és a kisajátítási jognak az eljárás folyamatbatételével kapcsolatosan történt, az ingatlanok forgalmát kétségtelenül megbénító telekkönyvi feljegyzés,, továbbá az előzetes birtokbavétel engedélyezése, valamint az a körülmény, hogy a kártalanítási eljárás jogerős lefolytatása,, tapasztalat szerint, igen sok oly nagyterjedelmű kisajátítási eljárásnál évekre terjedő időt vesz igénybe és ezért a vételár mielőbbi megszerzése céljából tartotta indokoltnak a felperes a kereseti ügylet megkötését, a kényszer jogi fogalmát ki nem merítik. (. . . Mint a fejben II. alatt . . .) Ilyennek a felperes által felhozott okok nem tekinthetők, mert egymagában valamely gazdasági hátrány bekövetkeztétől való félelem joghatályos kényszer megállapítására nem szolgálhat. = Ad I—III. : Arra nézve, hogy a puszta «gazdasági» nyomás nem megtámadási ok, 1. a Mjogi Dtár XX. 58., Jogi Hirlap I. 487., 731., 774., IV. 178., 793. sz. eseteket. A gazdasági kényszer jogellenes kihasználása azonban már releváns. Ezt állapította meg pl. a Kúria a Mjogi Dtár VII. 185. alatt közölt esetben, midőn a város az építési engedélyt, melyet köteles lett volna megadni, terjedék átengedésétől tette függővé. 140. /. Ugyanegy követelés biztosítására több jelzálogtárgyra jelzálogjogot csak egyetemlegesen lehet alapítani. — II. A több jelzálogtárgyra alapított jelzálogjog egyetemleges jelzálogjog lesz a törvény erejénél fogva akkor is, ha az egyetemlegesség kifejezett kikötése az alapító