Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

134 Magánjogi Döntvénytár. Ezzel szemben a 23,000/1929. I. M. sz. rendelet 25. §-a mint eljárási jogszabály a jelzálogjog átszállásának telekkönyvi bejegyzéséhez az ott megjelölt tartalmú okiratot kívánja meg. Abban az esetben, ha a kielégített jelzálogos hitelező az ily tartalmú okirat kiadását megtagadja, úgy a kellő okiratot nem szolgáltató hitelező annak kiadására a Jt. 11. §-ában szabályozott kötelezettsége alapján ugyané szakasz miniszteri indokolása értelmében csak perrel szorítható. A perenkívüli eljárásban is megilleti azonban ily esetben a tlkvi rdts 91. §-ának b) pontja alapján a ius offerendit gyakorolni kívánó jelzálogos hitelezőt, a követelés kielégítését elfogadni vonakodó oly jelzálogos hitelezővel szemben, aki a követelés magáhozváltását a Jt. 49. §-ának 2. bekezdése értelmében tűrni köteles, az a jog, hogy a jelzálogos követelés bírói letétbehelyezésével a jelzálogjog átszállásának telekkönyvi előjegyzését kérhesse. A követelésnek ily fizetés, kielégítés hatályával bíró letétbehelyezese esetén a követelés magáhozváltásának esete forog fenn, amelynek folytán a követeléssel a jelzálogjog — egyetemleges jelzálogjogok esetén ezek is — átszállnak a kielégítőre. Nincs tehát ez az átszállás, egyetemleges jelzálogok esetén sem korlátozva csupán az elárverezett ingatlanokat terhelő jelzálogjogokra. A kifejtettekre és arra való figyelemmel, hogy felfolyamodással élők a csatolt iratok bizonyítása szerint a takarékpénztár jelzálogos hitelezőnek a jelzálogos követelése kiegyenlítését felajánlották, nevezett annak elfogadását megtagadta s erre felfolyamodással élők a jelzálogos követelés összegét a takarékpénztár javára bírói letétbe helyezték, sőt ez összeg nevezett hitelező javára ki is utaltatott, téves a másodbíróságnak az a rendelkezése, amellyel a jelzálogjogok átszállásának előjegyzését is megtagadta. Ez okból a kir. Kúria a másodbíróság végzését idevonatkozó részében a rendelkező rész értelmében megváltoztatta s a felfolyamodásnak ennyiben helyt adott. Ezt meghaladóan azonban a felfolyamodást a kifejtettekre figyelemmel annyival inkább elutasította, mert az átszállás bekeblezése a tlkvi rdts. 95. §-a értelmében a tlkvi rdts. 97. §-ában megszabott határidőn belül beadandó perben hozandó jogerős ítélet vagy a kielégített hitelezőnek bekeblezésre alkalmas nyilatkozata alapján foghat csupán helyet s mert e perben érvényesíthetik felfolyamodással élők azt a jogukat is, hogy a követelés átszállásával kapcsolatosan az arra vonatkozó okiratok kiadását követeljék a kielégített jelzálogos hitelezőtől. 139. /. A jelenleg hatályban lévő kisajátítási törvény — az 1881: XLI. tc. — nem tartalmaz olyan rendel-