Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 127 tói, ha az utóbbinak hibájából szakadt meg az életközösség. (Jogi Hírlap II. 665., III. 644., 707., IV. 225.) 128. Házassági bontóf érben sértő és trágár kifejezések használatát nem a felek társadalmi állása, hanem azok minősége, súlya és a felek lelki egyénisége után kell megítélni. (Kúria im máj- 31 p m 2524/1981. sz.) = Lényegileg így : Mjogi Dtár III. 75., Grill XIX. 502.; sértő kifejezésekre 1. a Mjogi Dtár III. 98., VIII. 75., Jogi Hírlap III. 883., IV. 665. alatti eseteket stb. 129. Nem alkalmazható a közös kártételre fennálló egyetemlegesség olyankor, amikor a cselekmény rendkívüli tömegmozgalom idején ennek a behatása alatt következett he- (Kúria 1932. jan. 7. P. VI. 269/1930. sz.) Indokok: Az itt szóbanlevő jogesetre vonatkozó, a bírói gyakorlat által követett jogszabály az, hogy (... Mint a fejben...) (Kúria P. VI. 4643/1927., 5590/1927., 5901/1929. sz.). A tömegmozgalom mentesítő hatására nem hivatkozhatnak azok, akik egységesen és együttesen cselekedtek (Kúria P. VI. 4390/1927), akik a kártevésben előzetes megállapodás után vettek részt (Kúria 5901/1929), a felbujtók és vezetők (Kúria P. VI. 9343/1926., 5590/1927., 5901/1929), akik a proletárdiktatúra vezetőállásaiban működtek (Kúria P. VI. 2346/1926. sz.) ; akik mint a községi direktórium tagjai kártokozó intézkedések kiadásában vezetőszerepet vittek (Kúria P. VI. 7041/1927. sz.). = Az állandó gyakorlat összefoglalása. 130. A telekkönyvi rendtartás 74. §-ában foglalt fenntartással bekebelezett jelzálogjog hatályát csak abban az esetben veszti el, ha a vélelmezett örökösnek a feltételesen terhelt ingatlanokból mi sem adatott át. (Kútia 1931. dec. 23. Pk. V. 3825/1931. sz.) = 34. TÜH. 131. A St. alapján megítélt elégtételnek nem kell az erkölcsi értékcsökkenés egyenértékének lennie; az esetleg az utóbbival arányban egyáltalában nem álló kis összeg is lehet.