Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Tartalommutató. XI Jóerkölcsökbe ütköző ügylet. Lap 97. I. A házasság felbontására irányuló megállapodás a jóerkölcsökbe ütközik. — II. Az erkölcstelen ügylet abszolút semmisségéből következik, hogy azt a feleknek utólagos jóváhagyása, avagy az ügylet lebonyolítása meg nem szünteti (P. III. 88/1932. sz.) 101 Kizsákmányoló szerződés. 61. Semmis az olyan szerződés, amellyel valaki másnak fogyatékos elmetehetségét kihasználva a másik fél tetemes kárával a maga részére aránytalan nyereséget szerez (P. V. 1950/4931. sz.) 57 Tévedés. 10. Az ügylet tévedés címén megtámadható, ha a tévedést az ellenfél okozta vagy felismerhette, vagy ha a szerződésből az ellenfélre ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramolt (P. VI. 1123/1931. sz.) 12 Kamat. 32. Kamat az ingatlan elvont hasznai fejében megítélt tőkeösszeg után nem jár (P. V. 299/1930. sz.) 29 37. III. Az 1923 : XXXIX. tc. 2. § első bekezdése szerint megszabott kártérítés az 5610/1931. M. E. számú rendelet 5. § első bekezdése és 14. §-a értelmében csak 1931. október 17-ig jár, mégpedig eddig is csupán évi 12 %-ot meg nem haladó mértékéig, 1931. október 17-e utáni időre ellenben évi 5 %-os törvényi (késedelmi) kamat (P. IV. 3868/1931. sz.) 34 64. A Kúria az 1931. október 17. előtti időre is 5 % kamatot ítélt meg az 1923 : XXXIX. tc. szerint járó késedelmi kártérítés helyett, minthogy a kamatok hosszabb időtől (1922. február 1-től) fogva járnak (P. VI. 1483/1930. sz.) 60 71. I. Ha a tőke átértékelhető, akkor ez a tőke kamataira is áll. — II. Kamat után kamat — külön kikötés nélkül — csak a keresetindítástól jár. — III. Átértékelt követelés után a késedelmi kamat 5 % (P. VI. 3344/1930. sz.) 66 •98. I. Késedelmi kárkamat fejében 1931. október 17-ig legfeljebb 12 % jár. — II. Az utóbbi időponttól kezdve késedelmi kárkamatot nem lehet megítélni, hanem csak 5 % törvényes kamat jár (P. V. 3427/1930. sz.) 101 Valorizáció. 70. A jogfenntartás nélkül felvett követelés átértékelésének — amennyiben ennek a többi törvényes előfeltétele is megvan — nem csupán csak akkor van helye, ha a hitelező tönkre jutása kizárólag a vitás követelés névértékben történt fizetése miatt következett be, hanem az átértékelési kötelezettség megállapítására elegendő már az is, ha a perbevitt követelés átértékelésének elmaradása számbavehető mértékben közrehatott egyéb, a hitelezőtől független okokkal együtt a hitelező tönkrejutásánál (P. VI. 2609/1930. sz.) 65