Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

120 Magánjogi Döntvénytár. lenül érdekelt felek között egységesen bírálandó el, az elsőbírósági eljárásban kihallgatott tanúk vallomásából pedig levonandó az a jogi következtetés, hogy a megállapítás a felperes jogviszonyainak biztosítására a másodrendű alperessel szemben is szükségesnek mutatkozik, a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a kiskorú törvénytelen származását a másodrendű alperessel szemben is megállapította és a sikerre vezetett felülvizsgálati kérelem következtében a perköltség fizetésére is kötelezte. 118. A férjet holttányilvánító határozatban a halál időpontjául megjelölt napot követő 302. napnál későbben született gyermek nem törvényes. (Kúria 1932. jún. 22. P. III. 4838/1931. sz.) Indokok : Felperes keresetében azt adta elő, hogy férje, S. József, a 11 -ik honvédgyalogezred harmadik századához bevonult, a harctérre ment, 1915. évi május havában eltűnt és róla azóta hír nem érkezett.. Férje eme távolléte alatt a másodrendű alperessel szerelmi viszonyra lépett, amelyből 1927. évi július hó 18-án Gyula utónevű törvényes gyermekként anyakönyvezett fia született. Az elsőbíró felhívására felperes a férje ellen holttányilvánítási eljárást tett folyamatba és a nyíregyházai kir. járásbíróság S. Józsefet Pk. 25,037/1930. sz. határozatával jogerősen holtnak nyilvánította és halála napjául 1919. évi december hó 31. napját állapította meg. Ennek dacára a fellebbezési bíróság a felperest a másodrendű alperes, mint a gyermek természetes apja ellen tartásdíj iránt indított keresetével elutasította és ennek folyományaként a másodrendű alperes apjának a tartásdíjért való felelősségét sem tette vizsgálat tárgyává, mert jogi álláspontja szerint a házasság jogi fennállása alatt született gyermek mindaddig törvényesnek vélelmezendő, míg törvénytelen származását jogerős bírói ítélet ki nem mondja és ezt a vélelmet a férjet holtnak nyilvánító határozat sem döntheti meg, mert a holttányilvánításnak a korábbi házasság megszűnését eredményező joghatálya nincs, azt csak a H. T. 74. §-ában szabályozott házasságkötés, szüntetheti meg. A fellebbezési bíróságnak ez a jogi döntése azonban téves. Holtnak nyilvánítás esetében az a vélelem, hogy a holtnak nyilvánított nem élt tovább annál az időpontnál, amely elhalá-