Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

X Tartalommu tató. Kisajátítás. Lap 122. I. A kártalanítási összeghez nem számítható hozzá annak az illetéknek az összege, amelyet a kisajátítást szenvedő a kisajátított ingatlan helyett vásárolt ingatlan megvétele után kénytelen fizetni. — II. Azt a körülményt, hogy a kisajátítást szenvedő a kisajátított ingatlanokon nyereséget hajtó iparüzletet folytat, amitől a kisajátítás következtében elesik, mint az ingatlan értékét befolyásoló tényezőt az ingatlan forgalmi értékének meghatározásánál figyelembe kell venni (P. V. 5670/1931. sz.) 12S 139. I. A jelenleg hatályban lévő kisajátítási törvény — az 1881 : XLI. tc. — nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a kisajátítás céljának megszűnte esetén a kisajátítást szenvedett a megszerzett ingatlan visszaadását követelhetné a kisajátítótól. — II. A kényszernek, hogy annak alapján valamely jogügylet érvényteleníthető legyen, közvetlen és elháríthatatlan veszéllyel kell járnia, vagyis oly természetűnek kell lennie, hogy az ellen a törvényengedte azonnali védelem kizártnak tekintessék. — III. Egymagában valamely gazdasági hátrány bekövetkeztétől való félelem joghatályos kényszer megállapítására nem szolgálhat (P. V. 5268/1930. sz.) 134 Kötelmi jog. Altalános rész. Szerződések kötése. 16. A nagyobb gazdasági gépekre vonatkozó megrendelések gyűjtését korlátozó rendelkezéseket minden egyes kisbirtokos megrendelővel szemben önállóan kell alkalmazni. (P. V. 8414/1930. sz.) 1T 36. Az írásos nyilatkozattal egyidőben vagy előzőleg szóban történt ellentétes megbeszélés az írásbeli szöveggel szemben hatálytalan (P. IV. 4244/1931. sz.) 32 49. I. Ha a felek a közöttük létrejött jogügyletet írásba foglalták, a szerződés jogi természetének elbírálásánál elsősorban ugyan az okirat tartalma az irányadó, de nincs kizárva annak bizonyítása, hogy az okirat nem tartalmazza az ügyleti felek valódi akaratelhatározását. — II. Ez akkor is áll, ha az okirat az ügylet érvényességi kelléke (P. V. 1709/1931. sz.) 46 93. Ha bizonyos ügyletekkel való iparszerű foglalkozást jogszabály hatósági jogosítványhoz (iparigazolványhoz, iparengedélyhez vagy másnemű hatósági engedélyhez)*köt, akkor az a körülmény, hogy az ügyletet — esetleg iparszerűen űzött foglalkozása körében — olyan személy kötötte, aki az említett hatósági jogosítvánnyal nem rendelkezik: magának az ügyletnek érvényességét nem érinti, kivéve ha az a jogszabály az ügyletet kifejezetten semmisnek nyilvánítja, vagy ha az ügylet tartalma más jogszabályba vagy a jóerkölcsökbe ütközik, vagy ha a magánjog szabályai szerint megtámadható (53. J. E. D.) 89