Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

114 Magánjogi Döntvénytár. P. Mária azonban G. Pálnak nem leszármazottja, hanem felesége volt, az a vagyon tehát, amely G. Pál tulajdonából — a felperesek állítása szerint ingyenesen — a felesége tulajdonába ment át, a felperesek és az örökhagyó közös ágáról letért, ezzel ági minőségét elveszítette és az idegen ágon P. Mária szerzeményi vagyonává vált. A felperesek által igényelt többi ingatlan G. Pál tulajdona sohasem volt és amennyiben azok eladott G.-féle ingatlanok árán szereztettek volna is, ági vagyonnak nem a szerzett ingatlanok, hanem az eladott ági ingatlanok vételára lenne tekintendő ; a perben azonban arra sem merült fel bizonyíték, hogy a felperesekre nézve ági eredetű ingatlanok ára az örökhagyó vagyonába befolyt. Az elsőrendű alperesnek a felülvizsgálati eljárásban nem vitás érdemetlensége következtében az örökhagyó szerzeményi vagyona az őt túlélő férjére, P. Jánosra szállottnak tekintendő, akinek hagyatékára viszont a felperesek ági öröklési igényt nem támaszthatnak, mert P. Jánosnak nem rokonai. A felpereseket ezek szerint az örökhagyó hagyatékára ági öröklési jog nem illeti, azért a kir. Kúria alaptalan felülvizsgálati kérelmüket elutasította. = A fejben kifejezett elv következménye a PHT. 569. sz. E. H.-nak az az álláspontja is, hogy a házastársra szállott vagyon ági jellegét a visszaháramláskor sem nyeri vissza. 114. Az örököstársak kielégítése és lemondása tárgyában létrejött jogügyletek érvényessége alaki kellékhez kötve nincs. (Kúria 1932 ápr 7 p T 2691/1930. sz.) = Lényegileg így : Mjogi Dtár X. 129., XVIII. 56., XX. 22. 115. Valamely ingatlan jogszerű birtokosa mindazokkal szemben perrel léphet fel, akik jogcím nélkül, esetleg gyengébb jogcímmel öt a birtoklásban akadályozzák. (Kúria 1932. máj. 14. P. V. 3294/1930. sz.). Indokok : A felperes annak bírói megállapítása iránt indított keresetet az alperes ellen, hogy az uraji 166. számú telekjegyzőkönyvben A I. 1—2 sor 5/c és 12/c hrszámú belsőséget 40 év előtt megosztották, e megosztás folytán őt a csatolt vázrajzon A, B, C, D-vel jelölt terület kizárólagosan megilleti, következéskép ennek birtoklásában az alperes őt meg nem akadályozhatja. Kérte továbbá az alperest e terült birtokától eltiltani.