Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)
Magánjogi Döntvénytár. 115 A felülvizsgálati kérelmében ezenfelül a felperes kifejezetten kijelentette, hogy a perben nem a tulajdonközösségnek a létrejött megosztás értelmében való megszüntetését, hanem az évtizedekkel ezelőtt történt megosztásnak bírói megállapítását kéri, amit alperes köteles legyen tűrni és elismerni. A felperesnek e kereseti előadásából és felülvizsgálati kérelméből kitűnik, hogy ő az ítéletileg kimondani kért bírói megállapításra nem tulajdonjogi kérdések rendezése céljából helyez súlyt, hanem csupán a birtoklás rendezése szempontjából. Nyilvánvaló ez a felperesnek abból az eljárásából is, hogy őt e per folyamatbatételére az a nem vitás tény késztette, hogy ő a per megindítása előtt az általa vitatott megosztás eredményében jelentkező határvonalon kerítést emelt s hogy az alperes a felperes ellen indított sommás visszahelyezés iránti perben hozott P. 4201/1928/3. számú jogerős ítélettel őt e kerítés eltávolítására köteleztette, s hogy a felperes e tényt, valamint azt a tényt sérelmezi, hogy az alperes csépléskor, búzabordáskor az ő osztályrészébe jutott ingatlant is birtokolja akként, hogy szekérrel, cséplőgéppel az ő ingatlanán megfordult. Mindezekre figyelemmel a kir. Kúria a felperes keresetét nem puszta megállapítási pernQk, hanem oly birtokpernek tekintette, amelyben a megosztás alapján szerzett birtok állapotát kívánja az alperessel szemben megvédeni s őt annak ismerésére kötelezni, hogy a birtokába jutott ingatlanon kerítést is emelhet. Helytálló ez a jogi álláspont annyival inkább, mert a felperes kereseti kérelme arra is irányult, hogy az alperes az ő részébe jutott ingatlanrészen mindennemű beavatkozástól eltiltassék. Ez a követelés a felperest megilleti, feltéve, hogy a felperesnek sikerült kimutatnia azt, hogy a per tárgya, területre vonatkozó birtoklása az alperes birtoklásánál erősebb jogcímen alapszik. Jogszabályaink értelmében ugyanis valamely ingatlan jogszerű birtokosa nincs elzárva attól, hogy az őt megillető birtoklási jogából kifolyóan mindazokkal szemben perrel fel ne léphessen, akik jogcím nélkül, esetleg gyengébb jogcímmel őt a birtoklásban akadályozzák. Nem akadálya az ily per indításának a P. 4201/1928. szám alatt folyamatba tett sommás visszabelyezési perben hozott jogerős ítélet sem, mert ez^az ítélet a felek birtoklási viszonyát csupán ideiglenesen, a békés birtoklás ténye alapján szabályozta, annak kutatása nélkül, hogy a jelen perbeli alperest a birtoklás joga a vázrajzon A, B, C, D-vel jelzett területen a felperessel szemben megilleti-e. 8*