Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

100 Magánjogi Döntvénytár. 95. /. Ha a tartásra kötelezett nem teljesíti kötelezettségét a szerződésnek megfelelő módon és ennek következtében a szolgáltatás a tartásra jogosítottra nézve érdekét veszítette, a tartásra jogosított a szerződésnek a felbontását kívánhatja. — II. A tartásra jogosítottnak a kötelessége azoknak a tényeknek a bizonyítása, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a szerződés felbontására a jogos ok megvan. (Kúria 1932 ápr< 19 p m 2012/1931. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben I. és II. alatt . . .) E tekintetben a felperes elsősorban azt hozta fel, hogy az alperes őt bántalmazta. Ennek a bizonyítására hivatkozott A. Jánosnénak a vallomására és a P. 3415/1929. számú iratoknál lévő orvosi látlelet tartalmára. A. Jánosné azt vallotta, hogy takarítás közben a szobából hallotta, hogy a peresfelek 1929. augusztus 20-a után volt egyik napon egymással veszekedtek; a veszekedés után pedig a felperes arra kérte őt, hogy hozzon segítséget, mert fél az alperestől. A tanú szerint a felperes ezen a napon el is távozott az alperes háztartásából. Jóllehet a nevezett tanú nem tudta a félelem okát megmondani, mégis az a tény, hogy a peresfelek között volt veszekedés után félelemre hivatkozással távozott el a felperes az alperestől és az a tény, hogy az említett iratoknál lévő és a felperesnek meg nem cáfolt előadása szerint, 1929. szeptember 25-én történt távozását követő negyedik napon, 1929. szeptember 29-én kiállított orvosi látlelet a felperesen oly sérüléseket ír le, amelyek tompa tárgytól eredhettek, szükségessé teszi a peresfelek között volt veszekedés körülményeinek, szükség esetére a Pp. 369. és 371. §-ainak az alkalmazásával, a peresfelek egyikének vagy másikának eskü alatt való kihallgatása és meghiteltetése útján való kiderítését. - A bántalmazásból csak a tartásnak természetben nyújtását tűrhetetlenné tevő helyzetre lehetne következtetni, de nem a szerződés «érdekvesztettségére.» Ehhez képest az általános szabályok szerint a tartásra jogosított csak a tartásnak pénzben szolgáltatását követelhetné. (MTK. jav. 1470. és 1474. §§., Dtár 4. f. IV. 197., Mjogi Dtár XI. 81., Jogi Hirlap I. 626., PHT. 770. számú E. H.). Mégis, a Kúriának immár állandó gyakorlata ilyen esetben módot ad az ügylet hatálytalanítására is. (Mjopi Dtár XV. 96., XXIV. 36. és 86., Jogi Hirlap IV. 600. és 826.) 96. Az átruházási ügyletnek ellátási szerződési jellege az ajándékozás megállapítását nem zárja ki, mert az ellátási szerződés is az ajándékozás fogalma alá esik, ha