Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 83 csak a kereset indítása, hanem a magánúton intézett barátságos felszólítás is félbeszakítja (Frank Ignác : «A Közigazság törvénye Magyarhonban)) II. köt., 650. lap, Ökrös Bálint : «Polgári magánjog)) 1867. évi kiadás, 328. lap, s ugyanígy a Legfó'bb ítélőszék elvi határozatai közé felvett 1870. évi november 5-én kelt 607. számú határozat). Utóbb azonban az osztrák polgári törvénykönyv hatása alatt az a felfogás nyilatkozott meg úgy a jogirodalomban, mint a joggyakorlatban (Kúria 1882. szeptember 27. 363. sz., 1889. május 23. 1578. sz., I. G. 7/1896. sz.), hogy az elévülést csak a hitelező részéről az illetékes bíróság előtt megindított kereset szakítja félbe, s a keresetindítással egyenlő joghatályúnak csupán a törvényben ilyennek, illetve az elévülés félbeszakítására alkalmasnak nvilvánított jogcselekményeket (pl. az 1876 : XXVII. tc. 87. §-a, az 1881 : XVII. tc. 15. §-a, az 1898 : XIX. tc. 7. §-a, jelenleg a Pp. 594. §-a) lehet tekinteni. De e mellett fokozatosan utat tört az a felfogás, hogy az elévülés félbeszakítására nemcsak a kereset indítása, hanem a jogosítottnak a per megindításával kapcsolatos egyéb ténykedései is alkalmasak (így a kir. Kúria 1899. évi február hó 22-én kelt I. G. 573/1898. számú ítélete). Sőt vannak joggyakorlatunkban olyan bírói határozatok is, amelyek a perbehívásnak is elévülést félbeszakító hatályt tulajdonítanak (így a győri kir. ítélőtábla felülvizsgálati tanácsának 82/1897. sz., a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla felülvizsgálati tanácsának 124/1907. sz. s a kir. Kúriának 1107/1912. V- sz. határozata). Kiemelendő továbbá, hogy már a Magyar Általános Polgári Törvénykönyv Tervezetének 1900-ban megjelent első szövege áz 1340. §-ban a hitelezőnek a keresetindítással egyenlő hatályú cselekménye gyanánt említi meg többek közt a perbehívást abban a perben, amelynek kimenetelétől a követelés függ. Ugyanezt a rendelkezést tartalmazza a Polgári Törvénykönyv javaslatának a képviselőház kiküldött külön bizottsága által 1915-ben megállapított szövege (1064. §) s ugyanígy szabályozza a kérdést a Magyarország Magánjogi Törv ény könyvének 1928-ban az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslata is 1298. §-ában. A régi magyar jognak az a szabálya, hogy az elévülést a kereset mellett a magánúton történt megintés is félbeszakítja, elavultnak tekinthető. A jogegységi tanács arra való tekintettel, hogy joggyakorlatunk a keresetindítással hasonló hatályú jogcseleménynek a perbehívást ismételten elismerte : a továbbiakban méltatott szempontokat is figyelembe véve, a rendelkező részben foglalt álláspontot tette a magáévá. 6*