Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

78 Magánjogi Döntvénytár. ellentállóképességét elmulasztották legalább utólagos aláboltozás útján fokozni. A vízvezeték létesítője ugyanis a P. H. T.-ban 181. sorszám alatt felvett elvi határozat értelmében, a veszélyes üzem fenntartóját terhelő felelősség szerint, felel az üzem vagy üzemberendezés hiányaiból másokra hárult kárért (. . . Mint a fejben II. és III. alatt . . .). Vitatja ugyan a felperes a felülvizsgálati kérelemben az alperesek felelősségét abból az okból is, mert elmulasztották a vízvezeték létesítése alkalmából bejelenteni, hogy pincéjük túlterjed az úttesten, alányúlik tehát az úttesten elhelyezett vízvezetéki cső vonalán is. A bejelentés elmulasztásából azonban az alperesek felelősségének megállapítására alkalmas alapot levonni szintén nem lehet. Annak a felderítése ugyanis, hogy a vízvezeték biztonságos elhelyezése a vitás helyen szükségessé teszi-e valamely óvó berendezés létesítését, a felperes szakközegeinek volt a teendője. A most kiemelt szempontból szükséges szakismeret híján a kezdeményezés az alpereseket nem terhelte. Azt pedig a felperes nem is állította, hogy alperesnek .a szükséges felvilágosítás megadását a pince terjedelmét és elhelyezését illetően felhívás ellenére mulasztották volna el. Az előadott álláspont mellett nincs jelentősége annak, hogy a pincének a vízvezeték alá nyúló része annak idején engedély alapján készült-e, hogy azt az alperesek ténylegesen használják-e, és hogy a beomlott rész betömése az aláboltozásra fordított költségnél kevesebbet igényelt volna-e? = Az ügyvitelből eredő megtérítési követelést itt kizárja az a körülmény, hogy az ügyvivőt a gondoskodásra oltalmi jogszabály kötelezte. A vízvezetéki vállalat az aláboltozással közvetve saját ügyét látta el. 86. I. A rendes bíróság a peres ügy előkérdéseként jelentkező közigazgatási természetű hivatalos cselekmények jogszerűségét általában megbírálás tárgyává teheti. — 77. Ha azonban kivételesen az ilyen cselekmény jogosságának a megállapítására hivatott külön közigazgatási szerv van létesítve és az törvényes hatáskörében szabályszerű eljárás alapján a cselekmény jogosságát megállapította, a cselekvés jogosságának kérdése utóbb a polgári perben még mint a magánjogi igény előkérdése sem tehető döntés tárgyává. — III. Ilyen határozat a m. kir. csendőrség