Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvény fúr. 45 54. /. A haszonélvezet terhe az ingatlan értékének a megállapításánál a kötelesrésszel szemben figyelmen kívül marad, vagyis az átruházott ingatlanok értékét úgy kell megállapítani, mintha haszonélvezet nem terhelné. — II. Az a körülmény, hogy az ajándékozott vagyontárgyat haszonélvezet terheli, csak azt vonja maga után, hogy abban az esetben, ha a haszonélvezet létesítése az örökhagyó tényén alapszik és a kötelesrészt ez a rendelkezés is sérti, a haszonélvezetre jogosult a kötelesrész kielégítését tűrni tartozik. — III. Ez a szabály az özvegyi joggal szemben akként érvényesül, hogy amennyiben az özvegyi jog törvényes mértéke (az illő ellátás) a kötelesrész kiadása esetében a hagyatéki vagyonból nem telnék ki, úgy az~ özvegyi jognak ezt a törvényes mértékét a kötelesrészes is tűrni tartozik, vagyis, hogy a kötelesrész kiadása csak az özvegyi jog törvényes mértékének sérelme nélkül követelhető. — IV. Abban az esetben, ha a haszonélvezet engedése nem az örökhagyó tényén alapul, hanem az ingatlant ő is vzzel a teherrel szerezte, a kötelesrész fizetése csak a haszonélvezet megszűntekor esedékes. (Kúria 1930. nov. 20. I . = Ad I. : Y. ö. a fenti 29. sz. esetet és jegyzetét. — Ad II. : Önkéntérthető, hogy a kötelesrészt «sértő» rendelkezésnek csak az ingyenes ügylet teljesítéseképpen történő haszonélvezetalapítás minősülhet. Egyébként a kötelesrész csak a haszonélvezet megszűntével lesz esedékes (Mjogi Dtár IX. 149. ; v. ö. a MTK. jav. 2032. § szóhangzatát is : «hagyott hátra»). — Ad III. Minthogy az özvegyi jog nem alapvl az örökhagyó rendelkezésén, itt nem a II. alatti szabály alkalmazásáról, hanem más szabályról van szó, mely megfelel az eddigi gyakorlatnak (pl. Mjogi Dtár XIX. 53.) és a MTK. jav.-ban foglalt szabályozásnak (1821. §). A Kúria formulázása egyébként kétséget hagy aziránt, hogy a szabály hogyan alkalmazandó az özvegyi jog megszorítására nem jogosult kötelesrészesre (a szülőre)? — Ad IV. : Alig lehet kétséges, hogy ugyanez áll akkor is, ha a haszonélvezet az örökhagyó tényén, de visszterhes ügyletén alapul. (L. fent a II. alatti jegyzetet.) — V. ö. a következő esetet is. 55. /. Az örökhagyónak a kötelesrészében sértett lemenője az özvegyi jog megszorítására vonatkozó jogánál fogva kötelesrészének kifizetését a vagyont terhelő özvegyi jog ellenére, vagyis ennek megszűnte előtt is követelheti annyiban, amennyiben a kötelesrészén felül fennmaradó