Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 37 ha a bérbeadott dolognak kikötött egyik lényeges tulajdonsága elenyészett : az alperest megillette a jog, hogy a korlátozott használat ideje alatt a bérnek csak arányosan leszállított részét fizethesse. Következésképpen a felperes e miatt az alperessel szemben a rögtöni hatályú felmondás jogával nem élhetett volna. = A vegyes szerződésekre nézve 1. Almási Antal cikkét a Jogtudományi Közlöny 1929. évi 20. számában. Ugyanott 1. a kérdés irodalmát. A Kúria a német irodalomban főleg Hoenigertől képviselt normakombináció elvét fogadja el. 44. /. Egymagában az a körülmény, hogy az ingatlant elidegenítő jogügylet a 4420/1918. M. É. sz. rendeletnek és a kir. Kúria jogegységi tanácsa 27. sz. polgári döntvényében foglaltaknak megfelel, még nem zárja ki az ügylet komolyságának vizsgálatát. — II. A Kúria a komolytalanságot adott esetben egyebek közt azon az alapon is megállapította, hogy az ügylet szövevényes volta miatt indokolt lett volna a vétel tárgyának megjelölésén és a vételár megállapításán felül egyéb, a vételár fizetésének módozataira, a birtokbalépésre s a tulajdonjog bekebelezéséhez alkalmas szerződés kiállítására vonatkozó — feltételek közelebbi körülírása és meghatározása is s ez nem történt meg. ^Kúria 1930 szept> 25> p VI 326/i930. sz.) Indokok : Igazolja az ügylet komolytalanságát az is, hogy a kiállított okirat nélkülözi az ügyletre vonatkozó részletkérdések tisztázását, noha a vétel annak tárgyát tekintve, — amely ingatlanból, üzletből, áruraktárból, tartozások és követelések átvállalásából állott — eléggé szövevényes ügylet volt s erre való tekintettel indokolt is lett volna vétel tárgyának megjelölésén és a vételár megállapításán felül egyéb, a vételár fizetésének módozataira, a birtokbalépésre s a tulajdonjog bekebelezéséhez alkalmas szerzó'dés kiállítására vonatkozó feltételek közelebbi körülírása és meghatározása is, ami nem történt meg. vagy ha szóba jött is, nem rendeztetett. Mindez a hiányosság szintén arra vall, hogy a felek komoly vételi ügyletet kötni nem akartak, hanem a jelenvoltak s ezek között a felperes is, csak visszás helyzetbe juttatni akarták az alperest fentebbi kijelentése folyományaként. Ez a komolytalan eljárás pedig valóságos szerződés létesítésére nem volt alkalmas, annak ellenére sem, hogy az ügylet írásba is foglaltatott. A 4420/1918. M. E. sz. rendelet szerint az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez annak okiratba foglalása