Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)
38 Magánjogi Döntvén ytá r. szükséges. Ez a megszorító rendelkezés nyilván azt a célt szolgálja, hogy az ingatlanok meggondolatlan eladása vagy egyébként való elidegenítése megakadályoztassék, mert kétségtelen, hogy az okirat kiállítása komolyságra, meggondolásra inti az eladót és rendszerint elejét is veszi annak a veszélynek, hogy a tulajdonos könnyedén odavetett, kellően meg nem fontolt szóbeli nyilatkozat alapján essék el földbirtokától. De egymagában az, hogy az A) alatti okirat a hivatkozott rendeletnek és a kir. Kúria jogegységi tanácsa 27. sz. polgári döntvényében foglaltaknak megfelel, az adott esetben még nem jelenti azt, hogy az okirat kiállításával már az ügylet komolysága is feltétlenül biztosítva van ; mert az ellenkező bizonyítása nincs kizárva, az ügyleti nyilatkozatok megtételének és az okirat felvételének a tényállásban ismertetett körülményekből pedig nyilvánvaló, hogy a jelen esetben komolyan tett ajánlatról s annak megfelelő elfogadásáról, vagyis a feleknek ügyletkötésre alkalmas megegyezéséről szó sem lehet, ennek hiányában pedig a per tárgyát tevő vételi ügylet eredetileg érvénytelen volt s kártérítésre sem szolgálhat alapul. = A komolysági és érvényességi kellékek megkülönböztetésére nézve 1. Szladits Károly cikkét a Jogtudományi Közlöny 1925. évi 8. számában. 45. A jelzálogos hitelező a dologi adóstól a kielégítési alapot csökkentő előnyös tételek törölhetése céljából sem követelheti személyes kötelezettség teljesítését. (Kúria 1930. dec. 17. P. V. 6047/1930. sz.) Indokok : Az alpereseket •— kik csupán a jelzálog tulajdonosai — a jelzálogos hitelezőként szereplő felperes kielégítése, mint személyes kötelezettség, a jelzálogtörvény 39. §-a értelmében nem terheli, ők csak azt kötelesek tűrni, hogy a hitelező felperes a jelzálogból kielégítést szerezzen. Ebből következik, hogy a felperes az alperesektől a végből sem követelheti valamely személyes kötelezettség teljesítését, hogy e teljesítéssel az alperesek oly kötelezettség alól szabaduljanak, amely kötelezettségen alapuló követelés a végrehajtási eljárás rendén előnyös tételként elégítendő ki s amely követelésnek előnyös tételként sorozása azt vonhatja maga után, hogy ;:z előnyösen sorozott követeléssel csökken az a kielégítési alap, melyből a felperes, mint jelzálogos hitelező, a bekebelezés sorrendjében kielégítésre igényt tarthat. Ennélfogva ama irányadó tényállás ellenére sem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a felperest