Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

36 Magánjogi Döntvénytár. jogát hagyta azzal, hogy a fia ezt a felerészt el nem idegenítheti, sem meg nem terhelheti. A végrendeletnek ezek a rendelkezései egymással összefüggnek, ennek folytán kk. K. Mátyásnak az: örökhagyó előtt történt elhalálozása következtében a végrendeletnek az örökösnevezésre vonatkozó része hatályát vesztvén,, annak az alperes haszonélvezetét az örökösnevezéssel kapcsolatosan szabályozó rendelkezése is csak akkor volna hatályában fenntartható, ha meg lenne állapítható, hogy az örökhagyó végrendeletének ezt a részét fiának elhalálozása dacára is fenn kívánta tartani; ilyen következtetésre azonban egymagában az a tény, hogy az örökhagyó végrendeletét fiának halála után érintetlenül hagyta, nem elegendő'. = Az összefüggő rendelkezések egymásra hatása tekintetében 1. Mjogr Dtár IV. 19. 43. Az oly szerződés, melynek tárgya épület közönséges használatának átengedésén kívül szanatóriumi berendezés haszonvételének időleges átengedése — vegyes szerződés, melyre részben a bérlet, részben a haszonbérlet szabályai alkalmazandók. (Kúria 1930. okt. 8. P. VI. 3967/1929. sz.) Indokok: A peresfelek között létesült szerzó'dés tárgya nemcsak a bérelt épület közönséges használatának átengedése volt, hanem a teljesen felszerelt szanatóriumnak (mint egészségügyi intézménynek) berendezése és minden tartozéka, vagyis egy hasznothajtó vállalat haszonvételének időleges átengedéséből is állott, amely vállalat üzemét fenntártani és folytatni az. alperesnek nemcsak joga, de kötelessége is volt. A kir. Kúria megállapítása szerint ez a szerződés vegyes ügyletet tartalmaz, amely egyes részleteiben a bérlet, más részében pedig a haszonbérlet fogalma alá vonható. A felek közötti ellentétre figyelemmel annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy a bérfizetésnek részleges megtagadása az alperes részéről, viszont a szerződésnek e miatt történt felmondása a felperes részéről jogszerű és indokolt volt-e, tüzetes vizsgálat és megállapítás tárgyává volt teendő a felek között fennálló szerződés terjedelme, illetve az, hogy a bérlet, illetőleg; haszonbérlet tárgya csak szanatórium vagy — amint azt az alperes vitatja — szanatórium és szálloda (albergo) volt? Ha ugyanis az alperes védekezése való, és ha igaz, hogy a bérlemény kétféle üzeme közül az egyiket utóbb az alperes saját hibáján kívül (szavatossági hiány) nem használhatta, vagyis