Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 25 = A Kúria helyesen a megállott kocsit is üzemben lévőnek tekinti; nézetünk szerint azonban nem helytálló az (a bírói gyakorlatban különben már állandó) felfogás, amely a tárgyi felelősséget nem az üzem veszélyességéhez, hanem (a törvény betűszerinti értelmezésével) a veszélyes üzemhez, mint a baleset színhelyéhez fűzi. A konkrét ítélet ellen az utóbbi ellenvetés sem tehető, mert — mint az indokolás pontosan megállapítja — az oksági láncolat visszanyúlik az üzem működéséig («kocsi rázása»). 23. Amikor a haszonélvezettel bíró szülő a haszonélvezetével terhelt ingatlan birtokát gyermekeinek átengedi, akkor az állandó bírói gyakorlat szerint ellenkező kikötés hiányában a családjogi viszonyból következik, hogy az átadás ideiglenesen visszavonásig történt. (Kúria 1930. okt. 17. P. V. 8432/1928. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben . . .). A felperes azonban az 1928. március hó 14. napján az elsőbíróság előtt felvett 11. sorsz. tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint személyes meghallgatásakor azt adta elő, hogy amikor gyermekeinek tulajdonjogilag kiosztotta a földeket, minthogy az anyai résznél többet adott és a gyermekek egymással nincsenek jóviszonyban, a haszonélvezeti jogot fenntartotta sajátrészére s közölte velük, hogy használatul átengedi ugyan a földeket, amelyek neveiken vannak, de ha tiszteletlenül viselkednek vagy ha nem egyeznek meg, illetve ha nem jól gazdálkodnak, az esetben visszavonhatja és elveheti a földek használatát tőlük ; majd K. Dániel tanú kihallgatása után a felperes kérte a tanú megesketését, «mert hisz azt mondtam, hogyha békességben és szeretetben élnek, akkor soha vissza nem vonom a használatot)). A felperesnek most említett kijelentései arra engednek okszerű következtetést, hogy ő a használatul átengedett ingatlanok birtokának visszavételéhez való jogát önmaga korlátolta olyképpen, hogy a visszavételi jogot bizonyos feltételek fennforgása esetében fogja csak érvényesíthetni. Lényeges tehát a tényállásnak abból a szempontból való tisztázása, hogy a felperes a visszavételi jogot bizonyos esetekre korlátolta-e? Mert igenlő esetben a felperes csak a feltétel fennforgása esetén jogosult az alperestől a kereseti ingatlanok visszabocsátását követelni. = A fejben írt tétel inkább ügyletértelmező, mint diszpozitív szabály (az utóbbira utaló «ellenkező kikötés hiányában* szóhangzat ellenére), éppen úgy, mint a rokonok közötti ú. n. «ingyenességi vélelmek» (1. ezekre a Mjogi Dtár XXIII. 1. alatti eset jegyzetében idézetteket).