Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)
26 Magánjogi Döntvénytár. 24. Az okozati összefüggés bizonyítása a tiltott cselekmény folytán károsult személyt terheli. (Kúria 1930. dec. 16. P. II. 5630/1929. sz.) Indokok : Az irányadó tényállás szerint az alperes a kutyája veszett voltáról nem tudott. A feleló'sség szempontjából ezért nincs jelentősége annak, hogy az alperes utasítása a kutya bekötésére vagy agyonütésére szólt-e. Alperes a felperesek jogelődjét a kutyaharapás után másnap a budapesti Pasteur-intézetbe felküldte, az elhalt ott 14 napig védőoltás alatt állott és azután gyógyultan elbocsáttatott. Az alperes tehát a maga részéről az elhalt érdekében mindent megtett, ami annálfogva kötelességében állott, hogy a kutyája az elhaltat megmarta, ennélfogva mulasztás nem terheli. De ha az alperes a kutya gyanús viselkedéséről tudott és annak veszett voltát gyaníthatta is s ebben a tudatban adott az elhaltnak a kutya agyonütésére utasítást, a kereseti előadás szerint a kutya az udvaron egy lóca alá húzódott és akkor harapott B. kezébe, amikor az a kutyát meg akarta fogni. A veszettségre gyanús állatnak puszta kézzel megfogására és kihúzására irányuló kísérlet pedig már magábanvéve oly súlyos gondatlanság, hogy annak folytán az alperes kártérítési felelőssége pusztán az alapon, hogy az elhaltat a kutya agyonütésére utasította, nem volna megállapítható. A kutyaharapás és B. János elhalálozása között az okozati összefüggés egyébként meg sem állapítható. A veszettség elleni Pasteur-oltások hatása általában az, hogy a kutyaharapással a szervezetbe jutott kóranyagot megsemmisíti és csak kivételes esetben fordul elő, hogy a beoltott egyén az oltás dacára később mégis veszettségbe esik. A tényállás szerint* B. néhány héttel halála előtt a saját veszett kutyájával bajlódott, azt maga húzta' ki a Hejőhöz, hogy a folyóba dobva elpusztítsa és ezidőtájt egy kóbor kutya is megharapta B.-t. Ily körülmények között nem okszerűtlen a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a perben nem nyert bizonyítást, hogy B. Jánoson később kitört veszettséget az alperes veszett kutyájának a harapása okozta. Az okozati összefüggést pedig, vagyis azt, hogy az elhalt halálát az alperes veszett kutyájának a marása okozta, mint a keresetük megalapozása sához tartozó tényállítást, a felperesek tartoztak bizonyítani. = Állandó gyakorlat. V. ö. a következő esetet.
