Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magán jogi Döntvénytár. 13 nyilvánította, magánorvoshoz fordult, annál is inkább, mert a következnények igazolták ezt az elhatározását azzal, hogy rajta a sürgős operáció végre is hajtatott. Nem helytálló alperesnek az az érve sem, hogy legfeljebb napokig tarthatott felperes ijedelme, ennek elmultával tehát ingyenes gyógykezelést lett volna köteles újból igénybevenni, mert az operáció következményeként szükséges további gyógykezelés sikeres befejezése az azt végzett orvostól remélhető' a legbiztosabban, sőt annak további közreműködése legtöbbször elengedhetetlen is. Ez képezi alapját az orvosi kar ama gyakorlatának, hogy a már kezelt beteg gyógyítását más orvos rendszerint nem is vállalja. = Ellenben a kezelés fájdalmas volta nem ok annak visszautasítására : Mjogi Dtár IX. 216., XIT. 188. 17. Ha az ügyvéd a megbízójával olyan megállapodásra jut, hogy a megbízójával szemben a követelésnek a behajthatatlansága esetében a készkiadásain felül az ügyvédet csak mérsékelt díjazás illeti, de a megbízó a megbízást utóbb megvonja, az ügyvéd díjazása nem a megállapodás, hanem az ügyvédi rendtartás szerint állapítandó meg. (Budapesti kir. ítélőtábla 1930. nov. 24. P. XIV. 9575/1930. sz.) Indokok : Ha az ügyvéd a megbízójával olyan megállapodásra jut, hogy a megbízójával szemben a követelésnek a behajtatlansága esetében a készkiadásain felül az ügyvédet csak mérsékelt díjazás illeti, az ügyvéd nyilvánvalóan abból a lényeges és jogos feltevésből indulhatott ki, hogy a reábízott ügyekben az ügyvéd díjait a személyes tevékenységével fogja tudni biztosítani. Ha tehát a megbízó a megbízásnak a visszavonásával, amihez az ügyvédi rendtartás 42. §-a értelmében kétségtelen joga van, ennek a lehetőségét a megbízott ügyvédjétől megvonja, az általa be nem tartott szerződésből nem meríthet olyan jogot, amely csupán a képviseletnek az összes ügyek végbefejezéséig való fenntartásában találta volna az alapját. Ily esetben tehát a megbízási szerződésnek a megbízó részéről történt egyoldalú és időelőtti megszűnése folytán az ügyvédnek az igény jogosultságát többé nem a megbízási szerződésnek a korlátai között, hanem az ügyvédi rendtartás 54. §-a alapján kell elbírálni. E szerint pedig az ügyvéd a reábízott ügyekben a kész-