Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

14 Magánjogi Döntvénytár. pénzbeli kiadásainak és időveszteségének a megtérítésén felül illő jutalomdíjat is követelhet az általa képviselt féltől. = A követelés behajtása az ügyletnek ú. n. vegyes (részben az ügyvéd akaratától, illetve képességeitől függő, részben ettől független, bontó feltétele volt. Ezt a feltételt az ügyfél a megbízás visszavonásával potestatív részében meghiúsította. Bár csalárdságról (MTK. jav. 990. §) itt nincs szó s így a bontó feltételt nem lehet teljesültnek tekinteni, a döntés helyesnek látszik, mert a visszavonás (ha fontos ok nélkül történik) a megbízó hibájával egyértelmű. (MTK. jav. 1629. § 2. bek. ; a javaslat szerint (1628. § 3. bek.) ilyenkor a megbízottnak «méltányos kárpótlási) jár.) 18. Az a kikötés, hogy a peresfelek a házasság megkötése után az életközösséget meg nem kezdik, hanem tovább is különélnek egymástól, mint a házasság céljával ellenkező kikötés — érvénytelen. (Budapesti kir. ítélőtábla 1930. nov. 14. P. XI. 6383/1930. sz.) Indokok : A házassági intézmény erkölcsi tartalmából következik, hogy (. . . Mint a fejben . . .). Alperes tehát a felperes felhívására, minthogy a különélésre jogos oka nem volt, tartozott volna a házassági együttélést felperessel megkezdeni, s mivel ezt nem tette, a különélésben vétkes félnek ő tekintendő és mint ilyen, a felperes eltartásáról gondoskodni köteles. Alaptalan tehát alperesnek ama felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett akkor, midőn őt tartásdíj fizetésére kötelezte. 19. A házastársi kötelességeket szándékosan és súlyosan sértő magatartásnak ezen a jellegén nem változtat az, hogy a házasságkötéskor a feleknek vagy az egyik félnek szándéka színleges (a kötés után azonnal felbontandó) házasság kötésére irányult. (Kúria 1930. nov. 5. P. III. 5996/1930. sz.) Indokok : I. A fellebbezési bíróság a peresfelek házasságát a Ht. 80. § a) pontjában meghatározott bontóok alapján mindkét fél hibájából és vétkessényilvánítása mellett bontotta fel, amely döntés ellen egyedül az alperes a saját vétkességének megállapítása miatt élt felülvizsgálati kérelemmel, de mert bontás esetén a vétkesség kérdése csak egységesen bírálható el, a kir. Kúria a bontás kérdését a felperes vétkessége szempontjából is egységes elbírálás alá vette.