Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

12 Magánjogi Döntvénytár. ellenében kapta, minthogy a felperes a házmesteri teendőket 1929. évi május hó 15-ét követőleg nem látta el : még ha erőszak alkalmazásával vették volna is el alperesnek a kerti célokra használt udvar birtokát a felperestől, felperesnek az ahhoz való haszonbirtoka elenyészett, mert (. . . Mint a fejben I. és II. alatt . . .) és a felperes az udvar haszonbirtokától való megfosztása okából csak annyiban támaszthat az alperesekkel szemben kártérítési igényt, amennyiben ezek a felperes kárára gazdagodtak. = A határozat — a birtokvédelem alapgondolatával ellentétesen — a használati jog megszűnése címén tagadja meg a sommás visszahelyezést. A prekarista messzemenő birtokvédelme (28. J. E. T).) mellett ez az eredménv alig megnyugtató. 15. A jóerkölcsökbe ütköző házasságonkívüli nemi viszonyoknak az állandósulása a csábítás miatti kártérítési igényt megszünteti, kivéve, ha a no a komoly házassági ígéretbe vetett bizalom folytán, az ígéret beváltásának lehetősége mellett, annak reményében tartotta fenn a nemi viszonyt vagy ha a csábítóval szemben függő helyzetben volt. (Budapesti kir. Ítélőtábla 1930. nov. 20. P. III. 4795/1930. sz.) — A «volenti non fit iniuria» elve nem áll <<tisztességtelen befolyás) (fogyatékos elmetehetség, tapasztalatlanság, könnyelműség, függő vagy szorult helyzet vagy bizalmi állás kihasználása) esetén : Mjogi Dtár XXII. 17. Ugyanígy MTK. jav. 1716. § 1. bek. — Magánjogi csábításra 1. Mjogi Dtár IX. 71., X. 96., XI. 3., XX. 6., XXI. 50., XXII. 17., XXIII. 95. stb. 16. Jogszabály, hogy a károsultat kárenyhítési kötelezettség terheli. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egészségében veszélyeztetett károsult akkor is köteles magát továbbra is ingyen gyógykezeltetni, ha az általa igénybevett ezen gyógykezelés ellen tárgyilagos alapon komoly aggodalmai támadtak. (Budapesti kir. ítélőtábla 1930. nov. 13. P. XV. 6917/1930. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben . . .) Minthogy pedig a jelen esetben nem a károsult, hanem egy tekintélyes intézet főorvosa állapította meg a sérültről azt, hogy erősen lázas állapotban van és baj van, a kir. ítélőtábla úgy találta, hogy felperes nem sértette meg a kárenyhítési kötelezettségét avval, hogy azon ingyenes gyógykezelés helyett, amely őt egészségesnek