Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

M agánjogi Döntvénytár. 5 tartásra közvetlenül jogosított és a tartásrakötelezett közötti jogviszonyban nyerhet alkalmazást, mert a bírói gyakorlatban kifejlesztett jogszabálv az is, hogy : (... Mint a fejben I. alatt...) (P. III. 3621/1926.) Ebből foly, hogy az alperesnek a 471. sorszámú elvi határozat értelmezésére vonatkozó panasza nem helytálló és a fellebbezési bíróság az anyagi jog helyes alkalmazásával állapította meg az alperes megtérítési felelősségét. = A jogérvényesítéssel való késlekedés jogvesztő hatását a tartási igényeknél arra kell visszavezetni, hogy a jogosult, aki passzivitásával hosszú ideig bizonytalanságban tartotta a kötelezettet, nem támadhatja meg ezt egyszerre a felszaporodott részletekkel. Ez az indok magában véve a megtérítési követelés tekintetében is megállana. Az, hogy a megtérítési követelés más kötelmi causán alapul, a passzivitás jogvesztő hatását egymagában még nem érintené, mert ez a hatás nem causához, hanem a szolgáltatások időszakos jellegéhez fűződik (ezért alkalmazza a Kúria a jogérvényesítéssel való késlekedés szabályait a tartási igényeken kívül, kártérítési életjáradék-, kamat- és elvont haszon-követelésekre is : Dt. 3. f. XXII. 99., 4. f. V. 189.; Mjoiíi Dtár I. 18., VI. 18., 135., 180., VIII. 193., 231., IX. 229., 247., X. 60., 61. (PHT. 471. sz. E. H.), 62., XI. 119., 137.). A jelen esetben azonban az ítélet mellett szól a szükségbeli ügyvitel szempontja és talán a vő hálátlansága is, amely miatt az após az egyébként ajándékul szánt tartási részleteket visszaköveteli. 6. Az örökösödési szerződés joghatályánál fogva a kedvezményezett az örökösödési szerződésnek ingyenes ügyletekkel való kijátszását nem köteles tűrni, azonban ez a megtámadási jog csak az örökség megnyíltakor válik érvényesíthetővé. (Kúria im gzept> 26> p m 1907/1930. sz.) = Az örökösödési szerződést sértő ügyletekről 1. Mjogi Dtár XXII. 65. és az ott ad III. idézetteket. 7. Ha a nő a bontóperben tartási igényéről kifejezetten le nem mondott, de azt fenn sem tartotta s a felek a tartás kérdését másként sem szabályozták, a volt férj tartási kötelezettsége természetes kötelemként fennmarad. (Kúria 1930. szept, 24. P. III. 6690/1929. sz.) Indokok : A Ht. 90. § értelmében a nem vétkes nőt a vétkesnek nyilvánított férj eltartani köteles. A nem kifogásolt másolatban becsatolt bontóítélete a nőtartás kérdésében rendelkezést nem foglal magában és csak azt a megjegyzést tartalmazza, hogy a peresfelek e helyütt vagyoni igényeket nem támasztottak. A Pp. 695. § szerint a vagyoni igények alatt a