Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Tartalommutató. xv Lap 174. A sértett felet megillető kártalanítás szempontjából és az igényelt járadék összegének a meghatározásánál nem a döntés alkalmával élvezett, hanem a baleset elszenvedésekor volt jövedelem az irányadó. (Kúria P. VI. 5627/1930.) ... 141 Valorizáció. 120. Jelzálogi biztosítás céljából le nem járt követelés is átértékelhető. (Kúria P. I. 1587/1930.) 95 121. Megszűnt követelés utólagos átértékelése esetén kamat az 1928 : XII. tc. életbelépése napjától (1928. április 1.) jár. (Kúria P. V. 8142/1930.) 95 Elállás. 189. Ha az ügyleti fél az ügyletben bízva költekezett és a másik fél az ügylettől jogtalanul elállott, a költekezés megtérítését csak abban az esetben lehet követelni, ha a költekezés az elállás előtt történt. (Kúria P. VI. 8090/1929.) 153 Késedelem. 190. Kétoldalú szerződés esetében nemteljesítés miatt kártérítést követelni — kivéve azt az esetet, ha a szolgáltatás a nem késedelmes félre érdekét vesztette vagy ha a kötelezettséget pontosan a meghatározott időben kell teljesíteni — csak akkor lehet, ha a nem késedelmes fél a késedelmes adósnak előbb megfelelő határidőt tűzött ki a teljesítésre azzal a figyelmeztetéssel, hogy azontúl a teljesítést nem fogadja el. (Kúria P. V. 6797/1929.) 155 A kötelem alanyai. Kezesség. 104. I. Aki szerződései másnak — a főadósnak — hitelezője irányában arra kötelezi magát, hogy a főadós kötelezettségének teljesítéséért helyt áll, az kezességet vállal.—II. A kezes a kezességből folyó, őt terhelő kötelezettségnél fogva az elvállalt összeg erejéig a követelésnek azt a részét tartozik kiegyenlíteni, amelyet a főadós meg nem fizetett, amely tehát fedezetet nem nyert. (Kúria P. VI. 7658/1930.) 82 169. Készfizetői kezesség vállalása és váltónyilatkozat adása eltérő és egymás mellett megálló jogcselekmények és ekként a váltói nyilatkozat adása és az ez alapon eszközölt fizetés kezességvállalás alapján eszközölt kezesi fizetésnek nem tekinthető. (Budapesti kir. ítélőtábla P. II. 1015/1931.) .. 138 Engedmény. 56. I. Az adós az engedményessel szemben mindazt a kifogást megteheti, amit az engedményezővel szemben felhozhatna. -— II. Ez a szabály ingatlanjelzáloggal biztosított követelésre is áll. (Kúria P. VII. 4417/1929.) 46