Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)
XVI Tartalommutató. 139. I. Az engedményről való értesítés egyaránt származhatik az engedményezőtől és az engedményestől. — II. Azonban az engedményestől eredő puszta értesítést az adósok nem kötelesek elfogadni, hanem követelhetik az engedményezés igazolását. — III. Ha azonban ezt nem követelték és az értesítést minden ellenvetés nélkül kifejezetten tudomásul vették, utólag már nem hivatkozhatnak az igazolás hiánvára. (Kúria P. V. 5492/1929.) 112 Tartozásátvállalás. 145. I. A szerződésnek az a tartalma, hogy a vevő alperes a vételár egy része fejében a bekebelezett tarto/ás egy részét személyes adósként magára vállalja, tartozását vállalási jogügyletet létesít a vevő és az eladó között, aminek következtében a vevőre az a kötelezettség is hárul, hogy személyes kötelezettséget vállalván a tartozásért, eladót a személyes kötelezettség alól felmenti; következéskép a vevő e kötelezettségének az eladó irányában csak abban az esetben tesz eleget, ha egyúttal a hitelezővel is oly szerződésre lép, amelynek értelmében az eredeti adós tartozását akként vállalja magára, hogy az eddigi adós felszabadul és helyébe az átvállaló alperes lép. — II. A tartozás átvállalása a vevő részéről nem létesít pénztartozást ; ezért a vevő késedelme esetén az 1923. évi XXXIX. tc. nem alkalmazható. (Kúria P. V. 5425/1929.) 117 A kötelmek megszűnése; elévülés. Teljesítés. 89. Joghatályos teljesítésnél a teljesítés eszközében utóbb — a teljesítő félre vissza nem vezethetően — beálló minden gazdasági hátrány, s így az elértéktelenedés, a teljesítést elfogadó terhére esik. (Kúria P. V. 1118/1929.) 67 104. III. A hitelező jogosítva van a teljesített fizetést — amely a peresített egógz tartozás kiegyenlítésére nem elegendő — elsősorban a költségekre, azután a kamatokra — mint a tartozás terhesebb részeire — s csak végül a tőketörlesztésre számítani. (Kúria P. VI. 7658/1930.) 82 Elévülés. 77. I. Mivel 1919. évi március hó 20-tól 1919. évi augusztus hó l-ig a rendes igazságszolgáltatás az úgy nevezett tanácsköztársaság alatt szünetelt, ezért ezalatt szünetelt az elévülési idő is. — II. Szünetelt az elévülési idő a hitelező által a a háború folytán teljesített katonai szolgálat alatt, nemkülönben a/ ezzel egv tekintet alá eső hadifogság ideje alatt is. (Kúria P. I. 4659/1929.) 53 Egyes ügyletek. Haszonkölcsön, precarium. 23. Amikor a haszonélvezettel bíró szülő a haszonélvezetével terhelt ingatlan birtokát gyermekeinek átengedi, akkor az állandó bírói gyakorlat szerint ellenkező kikötés hiányában a
