Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

XIV Tartalommutató. Képviselet. Lap 69. I. Oly szerződés, amelyet valaki másnak a nevében a képviseleti jog határainak túllépésével köt, a képviseltre csak annak a jóváhagyásával válik hatályossá. — II. Közömbös, hogy a harmadik személy jóhiszemű volt-e vagy sem. (Kúria P. VI. 3105/1929.) 55 Kötbér. 187. I. A visszalépés esetére kikötött szolgáltatást a Kúria kötbérnek minősítette, minthogy a vevő a vételárra és az ingatlant terhelő jelzálogos tartozás kamataira fizetést teljesített és a visszalépési jog gyakorlása időszerűleg meghatározva nem volt. — II. A magánjogi ügyleteknél az aránytalanul magas kötbér bírói mérséklésének akkor is helye van, ha a felek a mérséklést kifejezetten kizárták. (Kúria P. V. 7186/1929.) 152 A kötelmek tartalma. Kártérítés. 16. Jogszabály, hogy a károsultat kárenyhítési kötelezettség terheli. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egészségében veszélyeztetett károsult akkor is köteles magát továbbra is ingyen gyógy kezeltetni, ha az általa igénybevett ezen gyógykezelés ellen tárgyilagos alapon komoly aggodalmai támadtak. (Kúria P. XV. 6917/1930.) 12 51. I. A káradós a károkozó tény eredményeként jelentkező romlásra, mint a kártérítés mérvét csökkentő tényezőre sikerrel nem hivatkozhatik. — II. A kártérítéshez való igény a kártétel elkövetésével megnyílik s rendes körülmények közt a kár megtérítésében való késedelem s így a kamatfizetési kötelezettség is ettől az időtől kezdődik. — III. A perléssel való indokolatlan késedelem esetében a károsító felet a kár érvényesítése előtt késedelmesnek tekinteni nem lehet. — IV. Minthogy a kárkövetelés összege bírói megállapítástól függött és a felperes a tényleg megítéltnél jóval nagyobb kárösszeget követelt, adott esetben a Kviria az alperesnek a kereset beadásától kezdve fennálló fizetési késedelmet nem tekintette vétkesnek oly értelemben, hogy 8 %-nál magasabb késedelmi kár megítélése indokolt volna. (Kúria P. V. 893/1930.) 43 102. Ha a károsító tény egyúttal vagyoni hasznot eredményez, úgy a haszon levonandó és csak a fennmaradó kár térítendő meg. (Kúria P. V. 3098/1929.) 80 117. I. A kár előlegezése nem előfeltétele a kártérítés követelésének. — II. Ha a károsult ki is jelenti, hogy a kár helyrehozásához szükséges munkákat előre el fogja végeztetni, pénzbeli kártérítést erre való tekintet nélkül követelhet. (Kúria P. VI. 6886/1929.) 92 122. I. A mulasztó fél sem felel azért a kárért, amely a károsultat akkor is érte volna, ha ő nem mulaszt. (Kúria P. VI. 226— 1931.) 95