Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

144 Magánjogi Döntvénytár. ben állott elő. A felperes tehát, mint harmadik személy, a gazdagodókkal szemben ez alapon kifogást és követelést közvetlenül nem érvényesíthet. Csak abban az esetben, ha ingyenes jogutódok lennének az alperesek, terhelné ó'ket a visszatérítés kötelezettsége úgy. mintha a gazdagodást közvetlenül a jogosult felperestől szerezték volna meg jogalap nélkül. Ez az eset azonban itt fenn nem forog. Mert az elsőrendű alperesnek érvényes szerződése volt a Strandfürdő r.-t.-gal, amely szerint «az üzemek egy idényen át szünetelése esetén jogot nyert ahhoz, hogy a szerződéstől elálljon és a — saját telkén létesített — telepet, minden ottlevő és odatartozó berendezésével, felépítményeivel és felszereléseivel együtt nyomban minden megtérítés nélkül a saját tulajdonába vegye át». (G) alatti szerződés 7. pontja.) Következőleg az elsőrendű alperes szerződésbe foglalt jogosítványa alapján, tehát nem jogalap nélkül és nem is ingyenesen jutott a kérdéses üzem birtokába, s mint jogszerű tulajdonos ruházta azt át a másodrendű alperesre. Ily körülmények között céltalan azt kutatni, hogy a felperes kölcsönösszege beruháztatott-e a Strandfürdő üzemébe, mert a jelen esetben a felperesnek, mint harmadik személynek, az alperesekkel szemben visszakövetelési joga nem lehet. = MTK. jav. 1762. §. 178. A bérlet tárgyával rendelkező félnek az az előzetes kijelentése, hogy rendelkezési joga nem feltétlen, mert az harmadik személy javára fennálló elsőbbségi joggal korlátozva van, az ekként tájékoztatott másik ügyleti féllel létesített szerződést bontó feltétel mellett kötötté teszi. (Kúria 1931. szept. 9. P. VI. 8210/1929. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság az idevonatkozóan felhívott bizonyítékok törvényszerű mérlegelése alapján és helyes következtetéssel állapította meg azt, hogy a felperes már a bérleti szerződésre vonatkozó megelőző tárgyalások alkalmával tudomást szerzett arról, hogy az alperes a kávéház és vendéglő helyiségeket csak abban az esetben adja neki bérbe, ha az előző bérlő az azokra biztosított elsőbbségi jogát nem gyakorolja. A felperesnek ezzel a megállapítással szemben az ok közelebbi kifejtése nélkül előterjesztett és az alaki jog megsértésére csak általánosságban utaló támadása tehát figyelembe nem jöhet.